Puszi: Fantasy Girl
-2.rész-
Reggel nagyon jó időre keltünk fel. Még csak fél 9 volt, de már kellemes meleg levegő fogadott minket, mikor már átöltözve kimentünk. Zaynt átküldtem az üres faházba öltözni, így én át tudtam abban, ahol aludtunk, majd segítettem Safaa-nak kiválasztani, hogy a két pólója közül melyiket vegye fel, utána pedig a kint beszélgető szülőkhöz mentem köszönni nekik. -Jó reggelt mindenkinek. Hogy aludtatok? -Szia kicsim, mi remekül. -Szuper. Na és Patricia, ti hogy aludtatok? -Mi is remekül aludtunk drágám. Safaa és Zayn felkeltek már? -kérdezte Patricia -Persze. Safaa gondolom még öltözködik, Zayn meg valószínűleg a haját csinálja. -válaszoltam mosolyogva, hiszen mindig is oda volt a hajáért. -Nem sokkal később már mind kint ültünk és reggeliztünk, utána pedig mindannyiunknál volt 1 kistáska innivalóval és kajával, ha út közben szüksége lenne valakinek valamire, és elindultunk. Doniya, Waliyha és Safaa mentek legelöl, utánuk a 4 felnőtt, mi pedig Zaynnel leghátul, hogy tudjunk 1 kicsit beszélgetni. Két órás gyaloglás után megérkeztünk a tervezett helyre, ami 1 csodaszép hely volt. Egy kis patak került a szemünk elé, ami csillogott a rávetült napfény miatt, a part mellett pedig 1 hatalmas fa állt, ami alá mi is ültünk, mivel jó nagy árnyékot adott. Az egész délelőttöt végigbeszélgettük, majd 1 nagy csobbanásra kaptuk fel a fejünket. Odanézve Zaynt láttuk meg, aki beleugrott a vízbe. -Hé. Tök jó a víz, gyertek be ti is. -Zayn. Gyere ki onnan. Ne mutasd a testvéreidnek a rossz szokást. -szólt rá Yayer, pár másodperc múlva pedig már én is bent voltam Zaynnel. Mivel meleg volt, így bikinit vettem a ruhám alá, ami most jó ötlet volt. -Jennifer, gyere ki te is a vízből, most! -szólt most rám az én apukám. -Jajj, de ez a víz tényleg jó. Gyertek és próbáljátok ki! Langyos a víz, és olyan jól esik ebben a melegben. -Gyertek ki, mert megyünk, és a végén itt maradtok! -Nem baj anyu. Van nálam térkép, és visszatalálunk az alapján a táborba. -válaszoltam anyunak. Végül csak kimentünk, de visszaöltözni nem tudtunk, és mivel törülköző nem volt nálunk, így ruháinkat beletettük a táskánkba, feltettük a hátunkra, majd a leterített plédet Zaynnel magunkra tekertük, és úgy mentünk anyuék mögött, ami elég vicces volt, mert folyton próbáltuk lehúzni a másikról a plédet, hogy több jusson saját magunknak. Estére értünk vissza a táborba immár mi is teljesen felöltözve, ahol vacsoráztunk, utána pedig ismételten aludni mentünk, legalább is fél óráig bementünk, de Zayn és én utána ismét kimentünk, és megint elkezdtünk beszélgetni. Ez egész héten így volt. Minden nap volt valami programunk, amiket tényleg élveztünk nagyon, ha esett az eső, ami mindössze két napon történt meg, akkor bent kártyáztunk vagy éppen beszélgettünk és vicces sztorikat meséltünk, utána pedig Zaynnel a takarodó után fél órával kilógtunk, és hajnalig beszélgettünk. A mai éjszaka az utolsó itt, így most mind fent vagyunk, és beszélgetünk kint a jó langyos levegőben. -Jenni, beszélhetnék veled 1 kicsit négyszemközt? -Persze. Pár perc és jövünk. -mondtam, majd Zaynnel kicsit félrevonultunk, és bele is kezdett mondandójába. -Jenni. Úgy örülök, hogy kibékültünk, el sem hiszed milyen jól éreztem magam veled ismét. Köszönöm, hogy megbocsátottál nekem, de sajnos nekem vissza kell mennem holnap délután Londonba, ezért lenne 1 kérdésem hozzád. Nem szeretnék ismét eltávolodni tőled, ezért arra gondoltam, hogy lenne-e kedved velem jönni Londonba? Velünk, tehát velem és a srácokkal lakhatnál, ha turnénk lesz, akkor jöhetnél velünk, és ami a legjobb, hogy így ne lennénk távol egymástól. Ha nem szeretnél jönni én azt is megértem, de örülnék neki azért ha igen lenne a válaszod. Tehát! Velem jönnél Londonba? -remény csillogott szemeiben, míg én lefagytam. Nem attól, hogy el kéne mennem, hanem attól, hogy megtenné ezt azért, hogy ne legyünk egymástól újra távol. Ezért a válaszomat meg is adtam neki. -Ó Zayn. Imádlak téged, köszönöm, köszönöm, köszönöm. Persze, hogy veled megyek. Jajj, de jó! Végre nem leszel olyan messzire, istenem annyira örülök ennek. -öleltem meg őt, miközben mosolyogtam azon, hogy milyen rendes velem. -Anyuéknak szólnom kell. -Dehogy kell. Én már elrendeztem mindent velük. Megbeszéltem, és belementek. Holnap ha visszaértünk csak annyi a dolgod, hogy összepakolsz, és délután a kocsival már együtt megyünk vissza Londonba. A szoba miatt pedig ne aggódj. Lesz saját szobád, úgyhogy nem kell osztozkodni senkivel sem. -tájékoztatott, majd még egyszer megöleltük egymást, és visszamentünk a többiekhez, ahol Zayn mosolyogva mondta el mindenkinek, hogy belementem az utazásba, utána pedig mentünk is aludni, és most az egyszer mi sem szöktünk ki, hiszen holnap korán indulunk. Bent ahogy lefeküdtünk én el is aludtam, és izgultam a holnapi nap miatt, és a fiúk miatt is, hogy vajon hogyan fogadják, hogy én is ott fogok lakni. Reggel már 6 órakor ébresztettek minket, 7 órakor pedig indultunk, de szinte mindenki kidőlt. Patriciával és Yaserrel ment apu, Doniya és Waliyha, anyuval pedig Safaa, Zayn és én. Safaa is a szüleivel ment volna, de nem akart. Azt mondta, hogy csak azzal megy, amivel én, ezért apu átült hozzájuk, így mi hárman ültünk hátul, mivel nem akart hátul ülni ha én elől ülök, Zayn pedig szegény már a beülés után ki is dőlt egyből, szóval amíg ő aludhatott, addig szerintem neki tök mindegy volt, hogy ki hol ül. Így viszont nem volt elég hely, ezért Safaa-t az ölembe kellett fognom, Zayn pedig az egyik kanyarban a vállamra dőlt, szóval reménykedtem benne, hogy hamar hazaérünk, mivel így azért nem volt valami kényelmes utazni. Hazaérve kinyitottam a kocsiajtót, és kitettem Safaa-t, majd Zaynt is elkezdtem költögetni, aki 10 perc után felébredt, így már hazatudott menni. Utánunk bezártam a kocsit, és a szobámba rohantam pakolni, hogy készen legyek, és délután tudjunk indulni. Hét (!) bőröndöm lett teli a ruháimmal, cipőimmel, sminkekkel meg minden egyéb cuccaimmal, de Zayn csak mosolygott ezen, és miután apuval levitték azokat, be is tették a kocsijába,végül elbúcsúztam a szüleimtől, majd Zayn családjától is elköszöntem, beültünk a kocsiba, és indultunk is. Mivel nem aludtam sokat, ezért mondta Zayn, hogy aludjak nyugodtan, és majd felkelt, hogyha odaértünk, amit meg is tett. Fogalmam sincs mennyit utaztunk, mert nem néztem mikor indultunk, de mire ideértünk és Zayn szólt, addigra már az ég rózsaszín színben pompázott, vagyis esteledett. Kiemeltük a bőröndjeimet és bementünk a házba, ahol először csend volt, utána pedig hirtelen 4 srác támadott le minket. -Sziasztok. -köszönt az egyik fiú, aki Harry volt. -Sziasztok srácok. Ő itt Jennifer, akiről már meséltem. -Sziasztok fiúk. -Szia Jennifer, Niall Horan vagyok. -köszönt a szőkeség, majd jó erősen megszorongatott. -Hali. Louis Tomlinson vagyok. -köszöntött Lou, és tőle is egy erős ölelés kaptam. -Harry Styles vagyok csajszi. -köszöntött Harry egy féloldalas mosollyal, majd ő is szintén erősen magához ölelt. -Szia Jennifer. Én Liam Payne vagyok, és örülünk hogy végre megismerhetünk téged. -köszönt az utolsó srác is 1 hatalmas mosollyal, mint a többiek. Felkészültem, hogy ő is szét akar majd roppantani, de ehelyett 1 gyengéd ölelést kaptam tőle, amit viszonoztam is, mint ahogyan a többieknél. Utána körbevezettek a házban, és megmutatták a szobámat, és a szobájuk ajtaját, hogy tudjam kié melyik szoba, mert hogyan mondták:"Most nincs túl jó formában a szoba." Az egyedüli, ahová benézhettem, az természetesen barátom szobája volt, bár nem hiszem, hogy ő ilyen rendben tartaná a szobáját. Valószínűleg volt oka rá, hogy kitakarított, hiszen Bradfordban is ha az anyukája megkérte, hogy tegyen rendet, akkor rohant át, hogy hívjon, hogy segítsek neki. Miután lepakoltam, lementünk vacsorázni, utána jó éjt kívántam a fiúknak, és én is bevonultam az új szobámba, hiszen hulla fáradt vagyok. Letusolás után be is dőltem a pihe-puha ágyba és aludtam is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése