Terhes vagyok??

Halii. Itt a következő rész is! Jó olvasást hozzá!
Puszi: Fantasy Girl

-24.rész-

*Alison szemszöge*

A reptérre indultunk el. Nem voltam szomorú amiatt, hogy Harryék mennek, ugyanis én is megyek velük. Harry megbeszélte a dolgot a szüleimmel, és bár egy egész napig könyörögtünk nekik, de megérte, hiszen elengedtek. Paul már tud róla, de a többieknek meglepetés lesz. A szüleim hozzák ki a cuccokat a reptérre, hogy senki se sejtse, hogy én is megyek, bár mindenki a kocsiban érdekesen néz ránk, amiért csak mosolygunk, de majd rájönnek, pontosan.. most. 

-Megérkeztünk! -szólt a sofőr, majd kiszállt, és kinyitotta nekünk a kocsi ajtaját mindkét oldalt, és kiszálltunk. Mind kivették a bőröndöket, mi pedig intettünk Paulnak, hogy előre megyünk, mire ő biccentett, hogy értette. 

-Anyu, apu. Sziasztok! -integettem a szüleimnek, hogy észrevegyenek, majd odasiettünk hozzájuk.

-Jó reggelt Mr. és Mrs. Morgan! -köszönt nekik Harry, pedig már megmondták neki, hogy tegezze őket nyugodtan. -Elnézést, vagyis Jó reggelt Emma és Dave. -javított, mikor anyu kérdő tekintetét meglátta.

-Nektek is. Tessék a bőröndjeid kicsim. Mindent bepakoltam amit mondtál, meg pár melegebb ruhát is, mivel Harry említette, hogy London időjárása kiszámíthatatlan. -közölte anyu, majd átadta volna a két bőröndömet, de Hazza vette át a kezéből. 

-Majd én viszem. -közölte, és aputól is átvette a két bőröndömet, majd rápakolta a gurulós bőröndjének a tetejére a két bőröndöt, a másik kezében pedig a másik kettőt fogta. 

-Igyekezzetek. -szólt Paul nekünk, így anyuéktól elbúcsúztunk, és odasiettünk a többiekhez. 

-Hát ezek a bőröndök? -nézett ránk Jenn. 

-Ó, semmi különös, csak anyuék és Paul belement, hogy veletek mehessek tovább, és utána Londonba is elengedtek egy ideig. -mosolyogtam, mire mind a nyakamba ugrottak. 

-Oké-oké, örülök hogy mindenki boldog, de a gép nem vár minket estig, és a rajongókat se tudják már sokáig kint tartani. -közölte Paul, és mind leadtuk a bőröndöket, becsekkoltunk, és beszálltunk a gépbe. Apropó Amandát kirúgták a munkahelyéről, mivel a tegnapi járattal mennie kellett volna, de lekéste, és a főnöke telefonon kirúgta, így mostantól annyi a szabadideje, amennyit csak akar. Niallel megbeszélték, hogy majd ha visszaértünk Londonba, akkor keres munkát, mert Niall megkérte, hogy maradjon velünk ő is, mivel nem akar magában lenni, Am pedig hallgatott rá, így velünk marad, amit nem bánok, mert nagyon bírom, mint a többieket is, bár vele a legjobb a kapcsolatom, ő a legjobb barátnőm, de persze csak az én drága unokanővérkém, Jenni után. 

-Oké, akkor irány Párizs!! -üvölti Lou és Harry, amint felszállunk a géppel.

-Oké, most hogy kiordibáltátok magatokat kuss legyen, mert aludni akarok! -szólalt meg Zayn Jenni válláról, aki csak nevetett rajta.

-Mi van Zaynie? Lefárasztott este a kiscsaj? -kérdezte Harry, mire én szájon vágtam. 

-Naa! Ezt most miért kaptam. Lou drágám védj meg, bánt Alison! -játszotta magát Harry.

-Miért kekeckedsz az asszonnyal? Na jó, most az egyszer megkönyörülök rajtad. Gyere drágám! -mondta Lou, mire mi is beszálltunk Ellel. 

-Most akkor megcsaltok minket a fülünk és a szemünk láttára? Kész, vége Harry, szakítok veled! 

-Ahogy én is veled Lou! -mondta El sértődöttséget színlelve.

-Ne már El drágám. Bocsi Harry, de a csajom dögösebb, mint te. Majd akkor ha mások nem látnak minket! -kacsintott Louis, mire senki se bírta, és mind felnevettünk. Majd azt láttuk, hogy Jenni felpattan a helyéről, és a mosdó felé rohan.

-Zayn, mi baja van Jenn-nek? -kérdeztem, és mind rá néztünk.

-Nem tudom, hirtelen rosszul lett. -mondta, majd utána ment a mosdó elé, ahonnan pár perc múlva Jenni lépett ki falfehéren. Valamit beszéltek ott egymással egy ideig, utána pedig visszajöttek. Nem értettünk sajnos semmit, csak láttuk, ahogyan járt a szájuk.

-Paul. Ha leszálltunk Jennivel elmegyünk egy orvoshoz! -jelentette ki Zayn, miközben Jenni lefeküdt az elhelyezett kanapén, Zayn pedig mellé ült.

-Talán valami baj van? -nézett rá Paul, és mi is aggodalmas szemekkel méregettük Jennit.

-Majd kiderül. A lényeg, hogy mi megyünk.

-Jó, oké. Majd egy sofőr elvisz titeket. -intette őt nyugalomra Paul, majd hallottuk, ahogy a megérkezésünk időpontjára odarendel egy autót, aki elviszi őket egy orvoshoz, majd a hotelbe is. 

-Jenni, jól vagy? -mentem oda hozzá, mire ő rám mosolygott.

-Persze, minden rendben, csak kicsit rosszul lettem, de majd beszélünk a dokival. -simított végig a karomon, majd Zaynre nézett, aki kicsit megrázta fejét, nemet intve ezzel, fogalmam sincs mire. Jenni felsóhajtott, és bólintott.

-Ti most gondolatban beszéltek? Beavatnátok minket is? Csak mert mi nem halljuk a gondolataitokat. -szólalt meg Niall, mire Am a karjára csapott.

-Hagyd már őket. Nem látod, hogy nincs jól? -mutatott Jennire, mire ő felült, de Zayn szépen visszanyomta a kanapéra.

-Srácok ne már! Nem vagyok beteg, csak...- de nem tudta befejezni, mivel megint rohant a mosdóhoz. 

-Na jó, én utána megyek. Zayn, te is gyere, ti pedig maradjatok.  -kért minket Am, majd utána mentek. 

*Amanda szemszöge*

Nagyon gyanús volt nekem ez a hirtelen jött rosszullét, ezért mikor Jenni másodszor is kiment, már én is utána rohantam, és Zaynt is hívtam magammal.

-Maradj kint, én bemegyek hozzá, utána pedig beszélgetünk egy kicsit. -ezzel be is mentem hozzá.

-Jenni, jól vagy? Minden rendben? -néztem aggodalmas szemmel a barátnőmet, aki éppen felállt a mosdótól.

-Persze Am, semmi baj. -miután kiöblítette a száját kiment én pedig utána, és megfogtam a karjukat.

-Nem-nem, most beszélgetni fogunk. Ápolónő voltam, -mondtam ki kissé szomorúan a voltam szót- és ez nem egy kis rosszullét. Jennifer, nem lehetséges esetleg, hogy te tudod? Hogy terhes vagy? -kérdeztem meg félve, mire ők egymásra néztek. Szóval eltaláltam. 

-Komolyan? -kérdeztem mosolyogva.

-Halkabban kérlek Am. Még semmit sem tudunk, ezért megyünk el a dokihoz, ha leszálltunk. Kérlek addig ne említsd nekik, mert még nem biztos. Nem akarunk addig semmit sem mondani. -közölte Zayn, Jenni pedig bólintott.

-Oké, nem fogom. Gyere, van nálam gyógyszer hányinger ellen, mert a repülőtől mindig rosszul vagyok. Abból vehetsz be, azt terhesek is szedhetik. Gyertek, menjünk ki. -intettem, kimentünk, majd Jenninek a kezébe nyomtam egy gyógyszert, adtunk neki egy kis vizet, és bevette.

-Mit kapott Jenni? -nézett rám Niall.

-Egy gyógyszert amitől elmúlik a rosszulléte. Rosszul szoktam lenni a repülőn, mert nem bírom, ezért mindig hordok magamnál, és felszállás előtt beveszem. Olyat adtam Jenninek is. Jenni, te pedig próbálj meg egy kicsit pihenni, az jót fog tenni, addig sem vagy rosszul. -simítottam meg a karját, majd visszaültem Niall mellé ,és fejemet a mellkasára hajtottam, Harry feje Ali ölében volt aki a hajával játszadozott, Dani szintén úgy volt, mint én, El pedig Lou vállán pihent. Zayn a kanapéra ült, és Jenni arcát simogatta, aki lassan elaludt, végül pedig én is álomba merültem, mivel álmos voltam nagyon.

-Felkelni, megérkeztünk! -költött fel Paul, és mindenki a szemeit törölgette, ezek szerint nem csak én voltam fáradt. Olyan, mintha nem is aludtam volna semmit. 

-Zayn, a kocsi kint fog várni a miénk mellett, és az orvosnál megvár titeket. Majd mondjátok el mindenképpen, hogy mi volt. -nézett rájuk Paul, mire Zayn bólintott, lementünk mindannyian, és most nem osztogattak a fiúk autogramot, mivel Jenni rosszul volt még mindig, és már szédült is, ezért inkább siettek, nehogy rosszul legyen a tömegben. Jenni és Zayn összeszedték a cuccokat, majd bepakolták a külön kocsijukba, intettek nekünk, és már be is szálltak, és el is mentek mellettünk. Mi is bepattantunk a kocsiba, és míg a szálloda felé tartottunk, addig csodáltuk a kedvenc városomat. Mindig el akartam ide jutni, hiszen ez olyan romantikus, és ráadásul a szerelem városában vagyok, a szerelmemmel. Ennél jobb dolog nem is kell most.

*Jennifer szemszöge*

Már reggel is éreztem, hogy rosszul vagyok, de hogy pont a gépen a többiek előtt! Pont ezt akartam elkerülni, hogy a többiek lássák, hogy nem vagyok jól. Nem szeretem, ha aggódnak értem.

-Minden rendben kicsim? -kérdezte Zayn, miközben az orvoshoz mentünk.

-Persze, csak gondolkodtam egy kicsit. Excusez-moi Joe, mais bientôt nous encore là? (Elnézést Joe, de sokára érünk még oda? -szerk. megj.) -kérdeztem a francia sofőrünktől.

-Je ne manque pas, pendant environ cinq minutes. (Nem kisasszony, még körülbelül öt perc. -szerk. megj. Mostantól a francia beszédet is magyarul írom, hogy ne kelljen fordítgatni.) -válaszolta a sofőr, és így is lett. Pár perc múlva megállt egy rendelő előtt. A sofőrt megkértük, hogy mindenképpen várjon meg, é pedig közölte, hogy már meg van beszélve, hogy a hotelig elvisz minket, úgyhogy megvár. Zaynnel így bementünk az épületbe, majd mivel tanultunk franciát, így kikerestük a nőgyógyász orvos ajtószámát és az emeletet, majd mikor az meglett, fellifteztünk a harmadik emeletre, ahol kiszálltunk, és leültünk egy-egy székre Zaynnel. Pár percig vártunk, majd szóltak is, hogy mehetünk. 

-Jó napot, a nevem Dr. Frank Davison. Mi a panasza? -nézett rám a doktor úr, miután helyet foglaltunk Zaynnel, az előtte lévő székekbe. Elsoroltam neki a panaszokat, ő pedig szorgosan irkált mindent, majd felállt.

-Rendben van. Kérem Jennifer, feküdjön fel oda, és húzza fel a pólóját. Mindjárt csinálunk egy ultra hangot. A barátja is bent marad? -nézett ránk a papírja felől a doktor. 

-Igen, remélem nem gond. -nézett rá Zayn kicsit gorombán, de szerencsére az orvos nem vette magára. 

-Persze, hogy nem gond. A barátnőjéről van szó. A maga helyében én is kíváncsi lennék. -közölte mosolyogva, majd hozta a zselét. Közben én Zayn kezét megszorítottam jelezve, hogy nyugodjon meg, mire ő aprót bólintott. A zselé hideg volt, ezért kicsit felszisszentem, utána pedig ráhelyezett valami műszert a hasamra az orvos, bekapcsolt egy monitort, amin megjelent egy kép. Elkezdte mozgatni a hasamon azt a valamit, és szakértő fejjel nézte a gépet. Pár perccel később adott egy kis kéztörlőt, amivel letöröltem a hasam, majd a kukába dobtam, a ruhám eligazítottam magamon, utána pedig leszálltam az ágyról, és az orvosra néztünk.

-Nos gratulálok önöknek. Miss Morgan egy hetes terhes. -jelentette ki az orvos vigyorogva, én pedig szédülni kezdtem, majd minden elsötétült. Mikor magamhoz tértem, hirtelen fény érte a szemem, amitől újra lehunytam őket, majd óvatosan, hunyorogva nyitottam ki. Ugyanott voltam, az ágyon fekve, Zayn pedig ott ült mellettem. 

-Magához tért. -szólt Zayn az orvosnak, mire mosolyogva jött oda hozzánk.

-Mi történt? -kérdeztem halkan.

-Elájult, le esett a vérnyomása. 

-Akkor terhes vagyok? -kérdeztem meg félve, mert ez érdekelt a legjobban most.

-Igen kisasszony, maga terhes. Mégegyszer gratulálok. A barátjának elmondtam, hogy mikor kell legközelebb orvoshoz mennie, ezért kérem kövessék a papíron leírtakat. Ha bármi problémájuk van itt a névjegyem, de Mr. Malik úrral a legtöbb dolgot megbeszéltük. 

-Köszönöm doktor úr, viszlát. -mondtam, de igazából nem nagyon jutott el a tudatomig semmi azon kívül, hogy terhes vagyok. -Zayn, meddig voltam én elájulva, hogy annyi mindent át tudtatok beszélni? -néztem rá már kifelé menet az épületből. 

-Fél óráig. Közben szóltam Joenak is, úgyhogy várt minket. Oké Joe, mehetünk! -intett neki barátom mikor odaértünk.

-Jobban van? -nézett rám. Olyan furcsa, hogy a nálam idősebbek magáznak engem.

-Ige Joe, köszönöm. Mehetünk. -ültünk be az autóba, és mentünk is a szálloda felé. Zaynnel megbeszéltük a fél órás út alatt, hogy a többieknek majd holnap mondjuk el, mert még nekünk is fel kell fognunk ezt a dolgot. A hotel elé élve Joe segített bevinni a recepcióig a bőröndöket, majd már ment is, mert jelezte, hogy már előre ki lettek fizetve az útért, Zaynnel kikértük a kulcsainkat, majd egy hordár segítettek felvinni nekünk a négy-négy bőröndnyi cuccainkat. A szobánkba lepakoltunk, Zayn pedig mindenkinek beszólt, hogy holnap beszélni akarunk velük, utána pedig bejött, és beszélgettünk erről. Olyan furcsa tudni azt, hogy nemsokára megszületik egy baba, a mi gyerekünk. Ő egy igazi szerelemgyermek lesz, hiszen szeretjük egymást Zaynnel, és láthatólag örül a kicsinek, mert mióta visszajöttünk, azóta folyton mosolyog. Este hozattunk fel kaját magunknak, mert nem akartuk most megbeszélni a dolgokat a többiekkel. Vacsora után letusoltunk, majd Zayn elkezdte dúdolni a Little Thingset, amit imádok -mint minden dalukat, de ez a kedvencem tőlük- amitől lassan álomba szenderültem. 

Elnézést, tudom, hogy kicsit lapos lett a rész, de a következő érdekesebb lesz! :)

Goodbye New York

Sziasztok. Itt van az új rész. Sajnálom, hogy nem sikerült kettő részt hoznom előző héten, de elég mozgalmas hetem volt, és nem volt rá időm, most viszont itt vagyok vele. OLVASSÁTOK EL!! Készítettem egy közvélemény kutatást, hogy melyik párosról essen több szó a történetben. Szavazzatok rá! Két hét áll rendelkezésre, és amikor a szavazás lejár, akkor a következő rész arról a párosról lesz, akire a legtöbb szavazat gyűlt össze. Valamint ha ennek a blognak vége, akkor írok majd egy másik történetek a fiúkkal viszont az teljesen más sztori lesz, és olyat még nem láttam a nten, úgyhogy remélem, hogy sikerül egyedit alakotnom majd. Az lenne a kérdésem, hogy olsanátok-e tőlem blogot ugyanígy a fiúkkal, vagy nem, és hogy kivel olvasnátok a legszívesebben a blogot, tehát melyikük legyen majd a főszereplő benne. Erre kommentben kérném a válaszokat, hogy tudjam, mit szeretnétek. Ennyit szerettem volna közölni, úgyhogy jó olvasást kívánok mindenkinek részhez!
Puszi: Fantasy Girl

-23.rész-

*Liam szemszöge*

A tegnap esti kis romantikázásunk nagyon jól sikerült Danivel, ami már ránk is fért. Mostanában úgy éreztem, mintha kicsit eltávolodtunk volna egymástól, pedig mindig megpróbálok annyi időt vele lenni, amennyit csak tudok, viszont mindkettőnk munkája sok időt vesz igénybe, ezért nehezen tudjuk összeegyeztetni a napunkat. Ha én éppen szabadnapos vagyok, akkor ő dolgozik, ha neki van szabadnapja, akkor pedig biztos hogy nekem dolgoznom kell. Nem könnyű, de próbáljuk megoldani a helyzetet, és azt hiszem a tegnapi este nagyon is jól sikerült. Egy kis étteremben voltunk, ahol csak ő és én voltunk kettesben, vendégek nélkül, utána sétáltunk egy kicsit, majd pedig egy gyönyörű éjjelt töltöttünk együtt. Nála csodálatosabb lányt el sem tudnék képzelni, nekem ő tökéletes úgy, ahogy van, teljes egészében. Voltak ugyan problémáink, de nincs olyan kapcsolat, ahol mindig boldogok a párok, és nincs vita. A problémákat leküzdöttük, és bár a rajongók miatt egyszer már elhagyott, de sikerült újra visszahódítanom nagy erőfeszítések árán, úgyhogy mostmár nem fogom sosem elengedni magam mellől, mert nekem szükségem van erre a csodára itt mellettem. Már jó ideje csak csodálom őt, mikor elkezd mozgolódni.
-Nem tudok aludni ha figyelsz Liam. -mormolja a párnába.
-Bocsánat, de nem tudtam aludni, és ez volt a legjobb elfoglaltságom. Téged nézni. -puszilom meg a nyakát, mire megremeg a teste. -Ideje készülődnöm, nemsokára megyünk. Te pihensz még? -fordultam hátra, miután a bőröndömből előhalásztam egy fehér pólót és egy farmernadrágot. Dani éppen akkor tekerte maga köré a takarót, és úgy szállt ki az ágyból, mire én felnevettem.
-Most meg mi van? -nézett rám felhúzott szemöldökkel.
-Csak az, hogy hihetetlen, hogy még mindig takargatod magad előttem. Hányszor mondjam még el, hogy előttem nem kell. Gyönyörű vagy édesem. -csókoltam meg lágyan, mire karjait a nyakam köré fonta, és kezeivel a hajamba túrt. Lassan elváltunk egymástól, utána pedig besiettem a fürdőbe, ahol bő 15 perc alatt el is készültem, utána pedig átadtam Daninek a fürdőt. Még van fél óránk hogy lent legyünk az étteremben reggelizni, úgyhogy valamennyire összepakoltam míg Dani tusolt, hiszen ez az utolsó napunk itt, holnap már megyünk is tovább Párizsba, utána még jön Sydney és Tokióval zárunk, majd mehetünk haza Londonba. Már úgyis hiányzik a saját ágyam. Dani kilépett a fürdőből, és egyszerűen gyönyörű volt, ahogy mindig. A gyönyörű göndör haját most kivasalta, halvány sminket tett fel magára, és egy fekete pólót vett fel, és egy sötétbarna ceruzaszárú nadrágot. Odajött hozzám, kezeinket összekulcsoltuk, és lementünk az étterembe, ahol remélhetőleg már mindenki ott van, bár nem igazán híresek a pontosságukról. Mikor leértünk érdekes módon mindenki ott volt már. Vagyis nem, mert Louisval és Eleanorral a lift előtt futottunk össze, úgyhogy velük mentünk le, de rajtunk kívül mind ott voltak, és vidáman cseverésztek valamiről.
-Jó reggelt Paul, jó reggelt nektek is. -köszöntöttem barátaimat, ahogyan a lányok és Louis is tette, ők pedig viszonozták a köszönést. Leültünk mi is, és enni kezdtünk, miközben csatlakoztunk a jókedvű társasághoz, aminek mint megtudtam az az oka, hogy nemsokára vége a turnénak, és végre pihenhetünk egy kicsit, és hazamehetünk Londonba, ahol már várnak minket a jól megszokott ágyaink. A reggeli után a lányok vásárolni mentek, mi pedig próbára. A próba egész jól ment, bár volt amit elrontottunk, és akkor azt újra kellett kezdenünk, de egészében jól ment...a délelőtt. Viszont a délután katasztrofális volt. A fiúk elkezdtek hülyéskedni. Niall elvett egy répát és elkezdte enni, Lou pedig kergetni kezdte, így ordibálva és kergetőzve szaladgáltak körbe-körbe a teremben, míg Harry összevissza ugrált és eljátszotta, hogy ő most egy rocker, és elkezdte rázni a fejét, Zayn pedig, hát ő Zayn. Nézegette magát a tükörben, figyelembe sem véve egyikük sem azt, hogy este koncert, és jól kéne teljesíteni. Paul pedig egyre idegesebb lett. Mikor láttam hogy nagy levegőt vesz, már előre befogtam a fülem, és milyen jól tettem, mert pár másodperc múlva az egész épület tőle zengett, amit szerintem még New York külső részén is meghallottak az emberek.
-Állj!! Fiúk most azonnal abbahagyni! Louis hagyd békén Niallt, te pedig gyorsan gyűrd le azt a répát. Zayn, vagy eljössz a tükör elől, vagy össze fogom törni, Harry te meg ne szórakozz, ez nem egy rock koncert, hanem egy próba lenne, amit ideje lenne befejezni, ugyanis másfél óra múlva kezdődik a koncert, ti meg úgy viselkedtek, mint néhány ötéves kisgyerek. -ordította végig Paul, majd mikor végzett elemeltem a kezeim a fülemtől, amivel tompítottam a hangot. Végül a fiúk megszeppenve beálltak a helyükre, és azt a maradék másfél órát végigpróbáltuk, utána pedig elindultunk, és értesítettük Jennit, hogy jöhet, viszont ő már előttünk járt egy lépéssel, mert már ott volt a lányokkal együtt.

*Eleanor szemszöge*
Louis egyszerűen tökéletes pasi. Este elvitt engem vacsorázni, egy szabadtéri étterembe, ami nagyon tetszett, utána pedig sétáltunk, végül pedig a Central Parkba mentünk, ahol beszélgettünk, és rengeteget nevettünk, mivel Louis folyton poénkodott, viszont 10 órakor idejét éreztük annak, hogy visszamenjünk, hiszen nekik holnap koncert, és nem akarom, hogy miattam fáradt legyen. A hotelbe taxival mentünk, Louis kifizette, majd a portán elkértük a szobánk kulcsát, és bementünk. Letusoltunk, utána pedig aludtunk. Louis karjaiban olyan nyugodtság tölt el mindig, mint sehol máshol, és imádom az egész lényét.
Reggel mikor felkeltem Louis már öltözött, és én is neki láttam, mivel meg van beszélve, hogy reggel 8 órára mindenkinek lent kell lennie -legalábbis a fiúknak- de én nem akarok Lou nélkül enni. Mikor a lifthez értünk belebotlottunk Liamékbe akiket üdvözöltünk, és velük együtt mentünk le az étterembe. Már Harryék is visszaértek, és ők is ott ültek, ha jól hallottam éppen azt mesélték, hogy miket csináltak Alivel. Köszöntünk nekik, majd mi is leültünk reggelizni, amivel fél óra alatt végeztünk is, utána egy-egy csókkal köszöntünk el a fiúktól, és már mentek is, mi pedig visszamentünk a szobáinkba a telefonjainkért és pénztárcáinkért, és elmentünk vásárolgatni. Nagyon jól érzem magam a lányokkal, mindannyian nagyon szimpatikusak nekem. Első perctől kezdve befogadtak, ami nagyon jól esett. Egész nap vásárolgattunk és kibeszéltük a fiúkat, délután 4 órakor pedig visszamentünk a szállodába átöltözni a koncertre, és egy taxival a stadionhoz mentünk. Épp mikor kiszálltunk hívta Paul Jennit, hogy mehetünk, mert épp ide tartanak, mire Jenni közölte, hogy mi már ideértünk. A hátsóbejárathoz mentünk, ahol egy fiatal nő és egy kislány állt, ahová odaszaladt Alison.
-Elena, Naomi, sziasztok. Örülök, hogy itt vagytok. -ölelte át őket. Mi is bemutatkoztunk a fiatal nőnek és a kislánynak, viszont a nő hamar elment, a kislány pedig itt maradt velünk.
-Lányok, ő itt Naomi a szomszédunk, és a fiúk nagy rajongója. Naomi, ők pedig Jennifer, aki az unokanővérem és Zayn barátnője, Eleanor, aki Louis barátnője, Amanda, aki Niall barátnője, és végül Dani, aki pedig Liam barátnője. -mutatott végig rajtunk Ali, a kislány szemei pedig felcsillantak.
-Sziasztok. A nevem Naomi Peterson. Kérhetek tőletek képet és aláírást? -kérdezte, mi pedig mosolyogva bólintottunk, és eleget tettünk kérésének. Nagyon aranyos kislány. A fiúk is ideértek, és Naomi amint meglátta a fiúkat, odafutott Harryhez.
-Harry! Szia, emlékszel rám? -kérdezte, Harry pedig nevetve felkapta.
-Persze hogy emlékszek a világ legaranyosabb lányára. Naomi, ugye? -nézett rám, mire ő bólintott, Harry pedig egy puszit nyomott az arcára, mire a kislány elpirult.
-Srácok, ő itt Naomi Peterson, a legnagyobb rajongónk, és Ali ígért neki tőlünk egy-egy képet és aláírást. Ugye teljesítjük? -nézett körbe, mire mind bólintottak, Naomi pedig mosolyogva állt be a fiúkhoz, Ali pedig megcsinálta a képet róluk, majd a telefont visszaadta Naominak.
-Oké srácok. Menjünk be, mert ideje készülődni, és a végén rájönnek hogy itt vagyunk. -intett Paul, mi pedig azonnal utána mentünk. Bent Jenni egyből a fiúkhoz csapódott, és ment az öltöző felé, ahol kiválasztják a ruhákat, mi pedig addig szórakoztattuk a kislányt, aki ámulattal figyelte a sok rohanó embert, miközben azon ügyködtek, hogy minden jól menjen a koncert folyamán.
-Itt is vagyunk. -szóltak a fiúk, mi odanéztünk, és elnevettük magunkat. Louis úgy tűnik nem tud elszakadni a csíkoktól, ugyanis egy piros nadrágot, és egy fehér-kék csíkos pólót viselt, Zayn egy fekete V kivágásos pólót egy sötét farmerrel, Liam egy fekete nadrágot fehér pólóval, Harry egy zöld-kék kockás inget, farmerral, Niall szintén egy farmert, egy fehér pólóval, amire rá volt írva, hogy I LOVE EATING, és a felirat alatt egy hamburger volt. Odajöttek hozzánk, és a kislánnyal szórakoztak, míg nem szóltak nekik, hogy mehetnek. Mind megcsókoltuk a saját barátainkat, a többieknek sok sikert kívántunk, és odamentünk ahonnan látjuk a fiúkat, amit Naomi ámulattal és csillogó szemekkel figyelt. Egész végig énekelte a dalokat a fiúkkal, ahogyan a rajongók és mi is, és az arcán bégig egy lemoshatatlan vigyor volt. Nagyon szép volt Alisontól, hogy ilyen örömet szerzett ennek a kislánynak. A fiúkat háromszor tapsolták vissza, utána viszont már elbúcsúztak, és lejöttek a színpadról, ahol egyből a nyakukba ugrottunk. Gyorsan ittak, utána autogramot osztottak és képeket csináltak, hajnali egy órakor pedig átöltöztek az öltözőben, és kimentünk a hátsó bejáraton, ahol ott volt Elena. A fiúk végigpuszilgatták a kislányt, aki teljesen elpirult ismét, hiszen nem mindennap puszilgatják a kedvenc sztárjai, utána tőlünk is kapott egy-egy puszit, majd Alison még váltott pár szót az anyukájával, utána visszajött, és mentünk a szállodába a kirendelt limuzinnal. Ott mi is és a fiúk is szó szerint vonszoltuk magunkat a szobákig, ahol Louisval együtt bedőltünk az ágyba, és aludtunk is. Nagyon kimerültünk mi is a lányokkal, pedig mi jóformán semmit sem csináltunk, de azt szokták monadni, hogy néha az ember jobban elfárad, ha nem csinál semmit, mintha fizikai munkát végezne. Hát tanúsíthatom, hogy ez tényleg így van.
Másnap reggel arra ébredtünk Louval, hogy valaki dörömböl az ajtón. Az órára nézve 10 órát mutatott. Pazar, elvileg 7 órakor indultunk volna. Gyorsan kinyitottam az ajtót, ahol Paul állt.
-Jó reggelt. Keltsd fel Louist, és egy óra múlva legyetek lent, mert indulunk. Felhívtam este a pilótákat, hogy délben indulunk, de addigra még el kell készülődni és reggelizni, ezért keltettelek fel titeket. Siessetek! -mondta, és már ment is tovább a következő áldozatához.
-Mit akart Paul? -kérdezte Lou a párnák közül.
-Egy órán belül lent kell lennünk, mert délben indulunk tovább. Kezdj öltözködni! -rántottam le róla a takarót, és a bőröndből kikaptam egy toppot és egy farmerszoknyát, majd a fürdőbe siettem ,ahol gyorsan letusoltam, majd megtörölköztem és felkaptam a ruhákat, a hajamat kifésültem és lófarokba kötöttem, egy kis sminket tettem fel magamra, befújtam magam a kedvenc parfümömmel, utána összeszedtem a cuccaimat és a ruháimat, kimentem, és belepakoltam a bőröndbe mindent, míg Louis besprintelt a fürdőbe. Az ő cuccait is összepakoltam addig, és pár perc múlva ki is jött onnan, így lementünk. Miután leért mindenki gyorsan megreggeliztünk, utána lehoztuk a cuccokat az emeletről, a kulcsokat leadtuk, majd bepakoltunk mindent a Paul által iderendelt 2 kocsiba, és már mentünk is. Ali is velünk jön, hogy Harrytől és a többiektől elbúcsúzzon a reptéren. Neki lesz a legnehezebb, hiszen el kell búcsúznia a barátjától ki tudja mennyi ideig. Nem irigylem őket az biztos, bár ahogy elnézem őket nem tűnnek szomorúnak.

Szép dolog a szerelem

Sziasztok. Ahogyan ígértem, itt is van a rész. Remélem elnyeri a tetszéseteket. Ha tetszett, mindenképp hagyjatok magatok után nyomot egy komment formájában vagy pipával, hogy tudjam kinek tetszik, és kinek nem! Jó olvasást!
Puszi: Fantasy Girl

-22.rész-

*Jennifer szemszöge*

Reggel mikor felkeltem és megfordultam, Zayn édes arcával találtam szembe magam. Még aludt, és kissé elnyílt ajkakkal szuszogott. Olyan édes volt, hogy képes lettem volna egész nap őt bámulni, de sajnos nem tehettem. Kikeltem az ágyból, betakartam Zaynt a takaróval -mivel már alig volt rajta, mivel lerugdosta magáról éjjel- utána pedig felkaptam pár ruhát, és a fürdőbe mentem. Levettem magamról a ruhákat, megengedtem a vizet és beállítottam a megfelelő hőmérsékletet, majd beálltam a kellemesen meleg vízsugár alá, és letusoltam. Fél óráig áztattam magam, utána kiléptem, megtörölköztem és felöltöztem, majd a tükör elé léptem, ahol a nyakamon ismét ott díszelgett Zayn éjszakai műve. Elmosolyodtam rajta, viszont hirtelen eszembe jutott az éjszaka, és a kezemben tartott fésű koppanással ért földet, ahogyan az az emlék is a fejemben, hogy éjjel egyikünk sem gondolt a védekezésre. Eldöntöttem, hogy ha zayn felkel, ezt mindenképpen meg kell beszélnem vele. Végül megnyugodtam egy kicsit, de azért nem teljesen, ezért gyorsan beszárítottam a hajam, megfésültem majd egy egyszerű lófarokba kötöttem, utána feltettem egy halvány sminket, és kiléptem a fürdőből a szobába. Zayn még mindig aludt, így gondoltam felnézek egy kicsit twitterre, úgy is régen voltam már fent. Beléptem, és kitágult pupillákkal meredtem a telefonom kijelzőjére, miszerint 580.000 új követőm van. Pár embert visszakövettem, majd az üzeneteimhez léptem, és olvasgatni kezdtem őket. Doniya és Waliyha is írt üzenetet, ezért először nekik válaszoltam, mivel kérdezték hogy hogy érezzük magunkat és minden rendben van-e köztünk Zaynnel, és persze a válaszom az volt, hogy szuperül érezzük magunkat, és minden rendben köztünk. Rengeteg rajongótól olvastam még el üzeneteket, és bár volt pár olyan, akik a halálomat kívánták, és követelték, hogy hagyjam el Zaynt, mert ő az ő férjük, a legtöbb rajongói üzenet mégis kedves volt, és sokan írták, hogy örülnek, hogy kedvencük boldog, és hogy ilyen lánnyal jár mint én, aki nem használja ki. Ezeknek a rajongóknak amennyinek tudtam visszaírtam, utána pedig Zayn felé néztem, aki felült, majd rámnézett, és elmosolyodott. Felém nyújtotta a kezét, mire én odamentem, és leültem mellé az ágyra, ő pedig azonnal lecsapott ajkaival az enyéimre. Mikor eltávolodott tőlem a nyakamon díszelgő foltra nyomott egy puszit, majd elvigyorodott. 

-Hmm, szép! -mondta, mire én oldalba böktem, majd kezem végighúztam az ő nyakán lévő folton, amit pedig én csináltam rajta.

-Hmm, a tiéd is! -pusziltam meg, majd eszembe jutott, hogy én beszélni szeretnék vele. -Zayn, beszélhetnénk? -kérdeztem, mire bólintott és minden figyelmét nekem szentelte, én pedig belekezdtem, miközben az idegességtől a gyomrom golflabdányi méretűre zsugorodott össze.

-Szóval, ugye tudod, hogy éjszaka nem védekeztünk, és szóval nem lesz ebből baj? -néztem rá, majd végül a takarót kezdtem el piszkálni, mivel nem tudtam a szemébe nézni. Mutatóujjával állam alá nyúlt, és felemelte a fejem, kényszerítve engem ezzel arra, hogy a szemeibe nézzek, amiben teljes nyugodtság, valamint egy kis idegesség ült.

-Figyelj Jenni. Mindketten elfelejtettük, de már megtörtént, visszacsinálni pedig nem tudjuk. Őszintén szólva pedig én nem bánnám, ha gyerekünk lenne. Egy kislány aki rád hasonlítana és olyan gyönyörű lenne, mint amilyen te vagy, vagy egy kisfiú, aki pedig olyan helyes lenne mint én. -mutatott magára mosolyogva, amitől én is elmosolyodtam. -Na de komolyra váltva, várunk egy kicsit, és később amikor már ki lehet deríteni hogy terhes vagy-e, akkor pedig majd elmegyünk orvoshoz, de addig nyugi, még semmi sem biztos. -ölelt magához, majd ezt a pillanatot is megszakította pár erőteljes kopogás. Zayn nyomott egy puszit a homlokomra, majd a ruháival bement a fürdőbe, én pedig kinyitottam az ajtót a türelmetlen vendégünknek, aki Amanda és Niall volt.
-Sziasztok, gyertek be.
-Szia Jenn. Remélem nem zavarunk. Csak azért jöttünk, mert megyünk le reggelizni, és ha gondoljátok megvárunk titeket. -közölte Niall ,miközben leültek.
-Oké, Zayn még úgyis tusol. -ültem le velük szemben, mire Niall a nyakamra nézett, és kész, mindjárt kibukik belőle.
-Úr-is-ten! Ti, ti most tényleeeg?? -kérdezte de olyan furán, hogy Am-mel elröhögtük magunkat rajta.
-Igen Niall, tényleg. -mondtam, a barátnője pedig befogta a száját, mielőtt bármit is mondhatott volna.
-Hagyd már őket Niall. Mit gondoltál, ha egyszer együtt vannak? -kérdezte Am, és hálásan pillantottam rá. Fogalmam sincs miért kell ebből ekkora ügyet csinálni. Lefeküdtünk, na és? Ne hogy már Niall azt mondja, hogy ő még nem! Ennél azért jobban ismerem őt, és Amandát is. Beszélgettünk még kb. fél órát, és Zayn még mindig bent vacakolt.
-Édesem, siess már, mennénk reggelizni, éhen halok! -kiabáltam be a fürdőbe, mire azonnal kinyílt az ajtaja.
-Bocsi, igyekeztem. Mehetünk? -kérdezte körülnézve a kis társaságunkon, mi pedig bólintottunk. Lent az étteremben már ott volt mindenki. Kicsit fura volt, hogy Harry nincs itt, de miután mindenki kiszúrta a nyakunkat, elég perverz beszólást kaptunk tőlük Harry nélkül is. Még jó, hogy Paul nem volt lent. Miután kitárgyaltak minket, elkezdték egymás nemi életét kibeszélni, amire egyáltalán nem voltam kíváncsi. Ezek magánügyek, de ők úgy beszélnek róla, mintha csak az időjárást tárgyalnák meg.
-Srácok, fogjátok már be a szátokat. Inkább egyetek, és arra használjátok. Ez magánügy, és senki sem kíváncsi rá rajtatok kívül, és enni szeretnék, nem pedig hányni. Szóval együnk! -fejeztem be, mire a lányoktól hálás pillantást kaptam mire csak bólintottam egyet, a fiúk pedig nekiláttak a reggelinek.Mikor végeztünk már felszabadultabb volt a hangulat, így jókedvvel indultunk el városnézésre most Ali és Hazz nélkül. Mindent amire csak volt időnk megnéztük, és képeket is csináltunk. Délben egy kis cukrászdában voltunk, ahol ettünk süteményt és kértünk forrócsokit, mivel a mai nap kicsit hűvös volt, és utána estig szintén csak a várost jártuk, utána pedig 2 taxit hívott Louis, és mentünk vissza a hotelbe. Liam és Danielle, Louis és Eleanor, valamint a Niall és Amanda páros ma este romantikázni mentek, mi csak a hotelben maradtunk, a szobába kértük a kaját, és egy jó vígjáték mellett megvacsoráztunk, miközben élveztük a nyugalmat. Alison is hívott egyszer minket, hogy csak holnap reggel jönnek és szóljak Paulnak, így miután letettük a telefont, írtam egy SMS-t Paulnak, és egy oké volt a válasza. Mi Zaynnel 10 órakor elmentünk lezuhanyozni most együtt, utána pedig én pizsamában Zayn pedig boxerben bújtunk az ágyba, és egymást átkarolva repültünk az álmok mezejére.

*Alison szemszöge*
Reggel boldogan keltem fel Harry édes, ölelő karjai között. Annyira boldog vagyok, hogy most itt vannak, hogy elmondani nem lehet. Mikor először találkoztam velük, akkor is rajongtam a fiúkért- és ez még most is így van- és legfőképpen Harryért, és mindig arról álmodoztam, hogy egyszer majd talán belém szeret, és összejövünk. Mikor lefeküdtem vele, akkor azt hittem, hogy ez csak egy egyéjszakás kaland volt, de nem. Mikor Jennivel történt a baleset, akkor is marasztaltak, viszont muszáj volt hazajönnöm, de Harry mindig telefonált, volt hogy felhívott éjjel, hogy minden rendben van-e, mivel nagyon aggódtam Jenniért, és olyankor elég sokáig beszéltünk. Azt hittem, hogy barátok vagyunk, és azért törődik velem ennyit, de aztán elmondta, hogy azóta mióta ott voltam náluk nem tud kiverni a fejéből, és hogy szeretné, hogy egy párt alkossunk a nyilvánosság előtt is. Kevés esélyt láttam erre, mivel messzire vagyunk egymástól, de aztán mikor a televíziós műsorban kérdezték őket, akkor engem mondott, hogy a barátnője vagyok, és innen már tudtam, hogy tényleg szeret. Jenni előző nap felhívott, hogy Harry érdeklődik, hogy mondhatja-e azt, hogy a barátnője vagyok, én pedig belementem. Igaz, hogy suliba nem járhatok, mert a fél suli utál azért, mert ismerem a fiúkat, a másik fele meg azért, mert elvettem tőlük a férjüket. Én sem hittem volna, hogy Harry majd pont egy magamfajta átlagos lányba szeret bele, de megtörtént, és annyira boldoggá tesz. Még apuval is képes volt beszélni a kedvemért, csak azért hogy elmondja neki, hogy mennyire szeret, és hogy nem csalna meg sosem. Igen, apu nagy vonalakban elmesélte, hogy miket mondott Harry, és apu azt mondta, hogy örül neki, hogy ilyen barátom van. Mióta Harry megismert, azóta -Jenni és a fiúk állítása szerint- egyetlen egy egyájszakás kalandja sem volt, aminek én nagyon örülök. Miközben gondolkodtam, észre sem vettem, hogy a mellette fekvő félisten felkelt, csak akkor, mikor átölelt, és csókot lehelt nyakhajlatomba.
-Jó reggelt kicsim. Hogy aludtál? -nézett rám egy édes mosollyal, amitől megjelentek arcán a gödröcskék.
-Jó reggelt. Jól aludtam, nem is aludhattam rosszul, mikor itt vagy mellettem. És te.? -kérdeztem tőle mosolyogva.
-Én is remekül aludtam. Eljönnél ma este velem egy randira? -kérdezte tőlem, és láttam rajta hogy mennyire ideges.
-Boldogan. -öleltem át kezeimmel a nyakát, és magamhoz húztam egy csókra, amit ő viszonzott is egyből. Kezeit a derekamra tette, és ujjaival oldalamat cirógatta, miközben csókolóztunk. Végül levegőhiányunk vetett véget a pillanatnak.
-Elmegyek zuhanyozni. Ha anyu vagy apu bejönne, akkor mondd meg nekik, hogy zuhanyzok. Sietek. -nyomtam még egy puszit ajkaira, majd felkaptam pár ruhát, és besiettem vele a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam és hajat mostam, majd törölközőt tekertem magam köré míg beszárítottam a hajam, utána csak megfésültem és leengedve hagytam, megcsináltam a sminkemet, és felöltöztem, majd kiléptem a szobába, ahol szerelmem éppen a telefonját nyomkodta.
-Tiéd a fürdő. -mutattam az ajtóra, mire felpattant, bement, és fél óra múlva kijött teljesen felöltözve. Megbeszéltük, hogy megreggelizünk, utána pedig elmegyünk a hotelbe, mert kell neki másik ruha, és aztán kicsit sétálunk New Yorkban. Lent anyu készített palacsintát reggelire, apu pedig újságot olvasott szokása szerint.
-Jó reggelt. -Jó reggelt anyu, jó reggelt apu. -köszöntünk Hazzával szüleimnek, majd asztalhoz ültünk.
-Jó reggelt gyerekek. Jól Aludtatok? -nyomta meg apu az aludtatok szót. Miért mit gondolt? Hogy mikor két szobával odébb ők alszanak, majd lefekszek Harryvel. Őszintén szólva már vágyom Harryre, de most ha egyszer apu már megkérte Harryt hogy aludjon itt, akkor nem lett volna szép, hogyha azt mondjuk, hogy kösz de nem, és Harry is örült neki, hogy apu marasztalta, majdcsak megoldjuk valamikor, de azt nem itt, és nem most.
-Igen apu, jól Aludtunk. -mondtam én is kiemelve az aludtunk szót, majd vettem a palacsintából, miközben anyu apuhoz fordult.
-Hagyd már őket drágám, fiatalok és szeretik egymást. Nem vagy a lányoddal a nap 24 órájában, nem tilthatsz meg neki mindent. -mondta anyu.
-Jó ez igaz, de akkor is. Ő még nem nagykorú. -érvelt apu. Na jó, oké. Komolyan apu, szerinted a 21. században ki várja meg azt, hogy 18 éves legyen? Kérdeztem magamban.
-Dave. Nem csináltunk semmit sem Alisonnal az alváson és a beszélgetésen kívül. És olyat amúgy sem tennék, amit a lánya nem akar. Viszont szeretném mára elkérni, hogy sétáljunk egy kicsit, mivel úgy sem voltam még New Yorkban, és kíváncsi vagyok a városra, és Ali felajánlotta, hogy körbevezet itt, de persze először szerettem volna az engedélyüket kérni rá. -nézett anyuékra Harry, mire ők bólintottak.
-Oké Harry, de vigyázz Alire, rendben? -nézett rá apu most már kedvesebben.
-Természetesen Dave. És Emma, a palacsintája egyszerűen isteni. -mosolygott anyura az én kis szerelmem, mire anyu megköszönte, és ők is nekiláttak a reggelinek. Miután végeztünk elköszöntünk anyuéktól, utána még felvettem magamra egy őszi kabátot, és a szandál helyett sportcipőt, mivel kicsit hűvös a levegő odakint, de hát mit várunk ősszel? Harryvel előbb a hotelbe mentünk ahol átöltözött, utána pedig sétáltunk egész nap, majd egy kis kávézóban kértünk 2 forrócsokit, mikor is odajött pár lány hozzánk a suliból. A suli ribancai, akik körülbelül a fél focicsapattal lefeküdtek már.
-Sziasztok. Szia Harry, szia Alison. -köszönt Amber, a falka vezére.
-Sziasztok lányok, ismeritek egymást? -jártatta köztünk Harry furán a szemét, amit nem csodálok mivel miniszoknyában és vékony kardigánban voltak.
-Igen. Alison a barátnőnk, úgy sajnálom, hogy ki iratkozott a suliból, de most csak annyira jöttünk a lányokkal, hogy aláírást kérjünk. -bájolgott Harryvel, akin örömmel vettem észre, hogy hidegen hagyják Amber gyenge próbálkozásai.
-Rendben, kinek írhatom? -kérdezte, és mikor a lányok elsorolták a neveiket, végül én is megszólaltam.
-Azért megköszönném, ha nem hazudnál Harrynek arról, hogy barátnők vagyunk, mikor én ilyenekkel mint ti, soha az életben le nem álltam barátkozni. Gyűlöljük egymást, és ti voltatok a fő oka annak, hogy ki írattak a szüleim, de legalább megszabadultam tőletek. Ha be akarsz vágódni valakinél, akkor egy jó tanács: Ne kamuzz, mert előbb-utóbb lebuksz! -mosolyogtam rájuk ártatlanul, ők Harryre néztek, vissza rám, majd felkapták az autogramos papírokat, és már mentek is.
-Ez kemény volt. Egyébként megnyugodhatsz, egy pillanatig se gondoltam, hogy ezekkel a plázababákkal barátkoztál. Te egyáltalán nem mutogatod magad, ha csak az az illető nem én vagyok. -suttogta a mondat második felét halkabban, mire én rácsaptam a vállára, és kitört belőlünk a nevetés. Mikor sétáltunk találkoztunk a szomszéd kislánnyal és az anyukájával, és történetesen a kislány is nagy One Direction rajongó, ezért megfogtam Harry kezét, és oda futottam hozzájuk, miközben utánuk szóltam.
-Naomi, Elena! -kiáltottam utánuk, mire megálltak és felénk fordultak. Naomi amint meglátott elengedte anyukája kezét és odafutott hozzám.
-Szia Ali. -ölelte át a nyakamat a kislány, miközben én is átöleltem őt.
-Szia Naomi. Szia Elena. -intettem az anyukájának, mire ő mosolyogva visszaköszönt, és közelebb jött hozzánk. -Naomi, emlékszel arra, hogy azt mondtam, hogy ismerem a One Directiont, és hogy egyszer találkozhatsz velük? -kérdeztem vigyorogva, mire ő bólintott egy nagyot.
-Nos mindenki most nincs velem, de itt van a barátom, aki Harry Styles. Ha megfordulsz, akkor meg is látod magad mögött. -mondtam, ő megtette, és Harry valóban ott állt és mosolyogva nézett minket.
-Úristen. Te te te Harry Styles vagy! -mondta Naomi ugrálva, mire mi mindhárman elnevettük magunkat.
-Igen, te pedig Naomi. Nagyon örülök, hogy megismerhetlek, és önnek is Elena. -fogott kezet Elenával, majd visszafordult Naomi felé.
-Kérhetek egy autogramot és egy képet? -kérdezte, és Harryre nézet félénken.
-Persze. -mondta barátom, én adtam neki egy lapot amit aláírt naominak, majd két képet is csinált Elena. Egyet Naomiról és Harryről, majd a második képhez Naomi odahívott, így Harry átkarolta a derekam, és Naomi elénk állt, mi pedig egyik kezünket rátettük két oldalról a vállára, és így készült el a kép.
-Köszönöm szépen Harry. -ölelte meg Naomi, és még 2 puszit is kapott, mire fülig pirult. -Köszönöm Ali. -ölelt meg engem is.
-Ugyan. Megígértem, és én mindig betartom az ígéretemet. Figyelj csak! A fiúknak holnap koncertjük van, és ha akarsz eljöhetsz. Majd kint megvárlak titeket, és akkor beviszlek magammal, és találkozhatsz a többiekkel is, na mit szólsz? -néztem rá, majd Harryre, hogy nem baj-e, de ő csak nemlegesen megrázta a fejét, hogy nem baj.
-Anyuu! Ugye elmehetek?
-Persze kicsim, majd elviszlek, viszont Ali drágám, nekem holnap dolgoznom kellene. -nézett rám Elena.
-Vigyázunk rá ígérem Elena. -mosolyogtam rá, elköszöntünk tőlük, utána mentünk tovább. Este pedig elmentünk egy kis étterembe, és ott vacsoráztunk meg Harryvel, ami nagyon jó volt. Nekem mindegy hogy hol vagyunk, csak az a fontos, hogy vele legyek, mert szeretem őt. Egész este nevettünk, és jól éreztük magunkat, utána pedig hozzánk mentünk. Anyuéknak jó éjt kívántunk, majd felmentünk a szobámba, ahol most kivételesen együtt tusoltunk le -ami igazából abból állt, hogy egymást mostuk le, miközben kicsit elkalandoztunk- utána pedig a szobámba mentünk, és lefeküdtünk, mivel Harrynek és a fiúknak holnap koncert, ami egész napos próbát jelent.
-Szeretlek Harry. -bújtam hozzá miután betakaróztunk.
-Én is szeretlek nagyon Alison. -nyomott egy csókot ajkaimra, utána pedig jó éjt kívánva egymásnak álomra hajtottuk a fejünket, hiszen a holnap hosszú lesz számukra.

Helyzetjelentés!!!

Sziasztok. A következő rész holnap fog jönni, mivel ma sajnos nincs időm rá, de ígérem, hogy holnap délután már fent lesz. Addig is legyetek jók! :)
Rencsy xx

Szerelem New Yorkban

Sziasztok. Hoztam egy új részt így a hétvégére, a következő pedig jövőhéten fog jönni. Próbáltam hosszú részt hozni, remélem hogy sikerült. Jó olvasást kívánok a részhez! 
Puszi: Fantasy Girl

-21.rész-

*Harry szemszöge*
A tegnapi koncerten elmélkedek már kora reggel. Hogy miért vagyok fent hajnali öt órakor? Azért, mert ma megyünk a barátnőm szüleihez, és félek hogy rossz benyomást fogok kelteni. Alison nagyon fontos lány nekem, és nem akarom őt elveszíteni. Ő különleges a számomra, nem olyan mint az eddigi lányok, akikkel együtt voltam. Remélem, hogy a szülei elfogadnak, és nem tiltanak el Alisontól, mert abba belehalnék.
-Miért vagy fent ilyen korán? -hallottam meg magam mellett egy angyali hangot, mire odafordultam, és a világ legszebb nőjét láttam meg, amint megdörzsöli szemeit, majd rám emeli gyönyörű tekintetét.
-Csak gondolkodtam egy kicsit, de te aludj még nyugodtan, eléggé korán van még. -dőltem vissza mellé az ágyba, és átkaroltam őt karjaimmal, majd egy puszit nyomtam homlokára, és elég hamar visszaaludt, nem sokkal később pedig én is lehunytam fáradt szemeimet. Amire felkeltem az az volt, hogy elég nagy hangzavar volt a szobában. Pislogtam néhányat a hirtelen jött erős fénytől, utána pedig kinyitottam szemeimet, és megláttam a fiúkat a szobában.
-Jó reggelt álomszuszékok! -kiabált Louis, mire Alisonnal -akit szintén sikerült felébreszteniük- együtt befogtuk a fülünket.
-Lou, normális vagy? Reggel hét óra van! Mi a francért kellett ilyen korán felkelteni? Egyáltalán hogy van már ilyenkor ennyi energiád? Én tegnap este a koncert után teljesen kimerültem. -panaszkodtam, miközben kikászálódtam az ágyból, és a bőröndből előhalásztam tiszta ruhát, és eltűntem a fürdőben hogy letusoljak, és átvegyem a tegnap rajtam maradt ruhát. Fél óra alatt végeztem, és mikor bementem a szobába, akkor meg Ali pattant fel, és bement a ruháival a fürdőbe.
-Harry. Mikor Aliéknél lesztek, legyél határozott mindenben amit mondasz, különben az apja nem fogja elhinni, hogy szereted Alit. És Ne hezitálj a kérdéseknél, mert az azt jelenti, hogy nem tudsz valamit biztosra. Ne térj ki a válaszadás elől, ne kerüld el a témát amit felhoz. Alit nagyon szereti az apja, és nagyon félti, de ha látja rajtad hogy őszintén szereted őt, akkor minden rendben lesz. -mondott pár tanácsot Jenni, utána pedig magához ölelt. Jól jött ez a pár tanács, legalább tudom, hogy mire kell ügyeljek. Megköszöntem neki, és miután Ali is készen lett és kijött a fürdőből, lementünk reggelizni, mivel mi utána megyünk is hozzájuk. A reggelivel fél óra alatt végeztünk, így megbeszéltük a srácokkal, hogy egyóra múlva jönnek ők is, utána pedig Ali felhívta a szüleit, hogy elindultunk hozzájuk, az én gyomrom pedig apróra zsugorodott össze. Sosem paráztam még ennyire egy lány szüleitől sem. Talán azért, mert irántuk nem éreztem ilyen mélyen mint iránta. Fogtunk egy taxit, Ali bediktálta a címet, ahová háromnegyed óra alatt oda is értünk. Segítettem Alinek kiszállni, utána rendeztem a taxit, majd elindultunk kézen fogva a ház bejáratához. Meg kell hagyni a házuk nagyon szép és otthonos.
-Anyuu, apuu megjöttünk! -kiáltotta el magát, mire egy középkorú nő, és mellette egy férfi jött ki a konyhából.
-Jó reggelt. -köszöntem, majd átnyújtottam a virágcsokrot, amit Ali édesanyjának vettem.
-Sziasztok. Ó, köszönöm szépen. Gyertek beljebb nyugodtan kicsim. -nézett a lányára Emma.
-Szia, én Emma Morgan vagyok, Alison anyukája.
-Jó napot, Harry Styles vagyok. -nyújtottam felé a kezemet, és kezet fogtunk, majd jött az apja.
-Dave Morgan vagyok, Alison édesapja. -mondta kemény, erőteljes hangon.
-Jó napot, Harry Styles vagyok. -fogtam kezet vele is, utána pedig Alivel levettük a cipőket, és Emma beinvitált a nappaliba, ami nagyon szépen volt elrendezve. Vázába tette a virágokat, utána pedig bejött hozzánk a nappaliba.
-Kicsim, menj ki egy kicsit anyáddal a kertbe, amíg én megismerem a barátodat. -szólalt meg Dave, mire bennem még talán a vér is megfagyott egy pillanatra.
-Oké, de kérlek ne ijeszd el. Szeretem őt. -jött oda hozzám Ali, és megfogta a kezemet.
-Menj csak nyugodtan. Csak beszélgetünk. Én is szeretlek. -nyomtam egy puszit kezére, utána pedig kisétáltak az anyjával, így mi ketten maradtunk Dave-vel.
-Szóval, mi a teljes neved? -kezdte egy egyszerű kérdéssel.
-Harold Edwars Styles.
-Hány éves vagy? -nézett végig a szemembe.
-20. -mondtam neki.
-Azzal ugye tisztában vagy, hogy Alison még csak 16 éves? Mit akarhat egy 20 éves srác, egy 16 éves lánytól? -kérdezte keményebben és kissé talán dühösen, de nem inogtam meg. Én is határozott hangon válaszoltam neki.
-Szeretem a lányát, annak ellenére is, hogy csak 16 éves. Nézze uram! Én elhiszem, hogy félti Alisont minden férfitól, aki csak közelít felé, hiszen a lányáról van szó. Valószínűleg én is így reagálnék, ha az én lányomról lenne szó. De én szeretem őt. Tiszta szívemből szeretem a lányát, és nem akarom őt elveszteni. Soha semmivel nem bántanám meg őt, és nem tennék olyat, amivel fájdalmat okozhatnék neki. -fejeztem be a mondandómat, és végig a szemeibe néztem mondandóm közben, hogy ő is lássa, én tényleg nem hagynám el Alit.
-És mi lesz akkor, ha továbbmentek innen? Ha jól tudom csak ezen a héten lesztek itt. Utána hogyan tartjátok a kapcsolatot? Te Londonban leszel ha vége a turnénak, ő pedig itt. Akkor mégis hogyan működne ez köztetek? -kérdezte azt, amit én sem tudok,de nem fogom hagyni, hogy a táv tönkre tegyen mindent.
-Jól tudja, egy hétig leszünk itt. Ha kell, akkor akár minden nap ide fogok repülni, hogy vele lehessek akár egyetlen percet is, de nem hagyom, hogy a távolság közénk álljon. A barátom kapcsolatát egyszer már tönkretette a távolság, de én nem akarok így járni. Tehát ha kell akkor mindig utazok, de nem engedem el Alit, mert szeretem őt. -mondtam olyan határozottan, ahogyan csak tudtam, mire az apja bólintott.
-Oké fiam. Azt látom, hogy szereted őt, de mi lenne akkor, ha azt mondanám, hogy nem lehettek együtt? -kérdezte teljesen higgadtan, én pedig azt hittem lefordulok a kanapéról, amin ültem. Ezt nem gondolhatja komolyan. De ha választ kér rá, akkor legyen.
-Nem hagynám. Nem hagynám, hogy elválasszon tőle. Nem engedném el Alit, mert nekem nincs szükségem más lányra, csakis rá. És ha maga is azt akarja amit én, tehát Alison boldogságát, akkor nem választ el a lányától, és engedi, hogy boldoggá tegyem őt. -válaszoltam a kérdésére, és ezután csak percekig ült előre meredve, majd rám emelte sötétbarna szemeit.
-Köszönöm fiam. Végre egy fiú, aki nem egy anyámasszony katonája. Alisonnak voltak már barátai előtted, erről biztosan tudsz. -bólintottam, ő pedig folytatta. -Azok a fiúk teljesen be voltak rezelve, és csak azt hajtották hogy szeretik Alit, de te mindent megtennél, hogy akár egy pillanatra vele legyél, legalábbis a szavaidból ezt szűrtem le. Ezért megengedem, hogy a lányommal légy, de Ne bántsd meg őt, mert különben velem gyűlik meg a bajod. Nekem fontos a lányom boldogsága, és remélem, hogy nem bánom meg hogy megbízok benned.
-Egyáltalán nem, uram. -bólintottam, ő pedig kiszólt, hogy jöjjenek be.
-Na?? Mit mondtál neki apuuu?? Ugye együtt lehetünk? -kérdezte Ali a kezemet fogva, az apja pedig elmosolyodott és bólintott egyet, mire Ali felsikított, és átölelt.
-Köszi apu, köszi, köszi, köszi. Imádlak titeket. -mondta, és átölelte szüleit is, majd levágta magát az ölembe. -Uh, majdnem elfelejtettem, hogy Jennifer és a többiek jönnek kb. -és ekkor meghallottuk a csengőt -most. -fejezte be mondatát, Emma pedig kiment ajtót nyitni, amin bejöttek a többiek. -Jó napot. -köszöntek, majd levették a cipőiket, és Dave-vel kezet fogtak, mikor pedig megláttak minket elmosolyodtak, mivel így levágták, hogy minden jól alakult.
-Szia keresztanyu. -ölelete meg Emmát Jenni, majd bejött ő is, és Davehez rohant. -Szia keresztapu. Na milyen volt Harry? -nyomott puszit az arcára, utána pedig Zayn ölébe ült, majd El és Louis még ezen a kanapén, a másik két páros pedig a másik kanapén foglalt helyet.
-Adok neki egy esélyt, remélem nem bánom meg. Megbízok benne.
-Nem fogod keresztapu. Hidd el nekem, én láttam milyen Harry mikor Alivel van, és milyen akkor amikor nincs. És sokkal jobb a kedve mikor vele van. Szerintem nem lesz semmi baj, bízhatsz benne. -Örök hálám Jennifer. Gondoltam magamban, és hálásan néztem rá, mire csak mosolyogva bólintott.
-Anyuék hogy vannak aranyom? -kérdezte Emma, miközben három nagy tálca süteménnyel jött be.
-Jajj jól vannak köszi szépen. Éppen idefelé beszéltem velük, és üdvözletüket küldik, ja és üzenik, hogy majd valamikor átnéznek egy kicsit, hogy hogy vagytok. -közölte Jenni, mire ők elmosolyodtak. Ahogy elnézem elég jóban lehetnek, csak biztosan ritkán találkoznak. Még egy ideig ott voltunk, utána pedig indultunk volna vissza a szállodába, mivel este lett. Ali most otthon aludt, de Dave nagy meglepetésemre felajánlotta, hogy maradhatok én is, ha szeretnék. Mondtam, hogy csak akkor ha nem zavarok, de mivel jelezte, hogy nem zavarok, így rábólintottam, a többiek pedig elköszöntek és elmentek.

*Zayn szemszöge*
Egész nap Alisonéknál voltunk, és a szülei nagyon rendeseknek tűntek. Este hat órakor úgy döntöttünk hogy eljövünk, de Hazza ott maradt mivel Dave meg szeretné még jobban ismerni, így megengedte, hogy ottmaradjon, ő pedig maradt. A hotelbe kocsival mentünk, amit aznapra béreltünk ki. A hotelbe érve felmentünk a szobáinkba.
-Öltözz át valami más ruhába, mert ma este elmegyünk valahová. -közöltem Jenn-nel, mire értetlenül nézett rám.
-Mégis hová, és mit vegyek fel? -kérdezte.
-Valami csinosat, és tudod hogy úgysem árulom el. Meglepetés lesz. -pusziltam szájon, utána pedig átmentem Liamékhez, ahol én készültem el, Dani és Eleanor pedig mondták hogy átmennek Jennihez segíteni neki. Bólintottam, ők pedig már el is tűntek, én pedig Leeyum segítségével kezdtem el készülődni.

*Jennifer szemszöge*
Miután Zayn kiment, pár perc múlva két lány jött be a szobánkba.
-Sziasztok lányok. -köszöntöttem őket.
-Szia csajszi. Segítsünk?  -nézett rám Dani, én meg egy jó lenne nézéssel bólintottam.
-Nem ártana, mert Zayn segítsége miszerint csinosat vegyek fel, nem sok mindent segített. -húztam a számat.
-Menj tusolni, mi addig keresünk egy ruhát neked. -tolt be a fürdőbe Eleanor, így engedelmeskedtem. Gyorsan lezuhanyoztam és hajat mostam, utána pedig beszárítottam a hajam, majd fehérneműben kimentem a lányokhoz, akik már adták is a kezembe a ruhát.
-Ezt vedd fel, ez tökéletes lesz. -tanácsolta El. Jobban megnéztem a ruhát, és egyetértettem vele. Remélem, hogy akárhová is megyünk, jó lesz ez a ruha.

a ruhám:

A ruhámhoz választottunk egy körülbelül öt centiméter magassarkú fekete cipőt, -mivel a túl magas sarkú cipőket nem szeretem-utána pedig megcsinálták a sminkem és a hajam. A sminkem halvány lett, mivel se én, se Zayn nem szeretjük az erős sminket, utána pedig begöndörítették a hajamat. Végül egy óra múlva szembefordítottak a tükörrel, és elégedett voltam a látvánnyal.
-Köszönöm lányok. -ennyi volt minden amit ki bírtam nekik nyögni, majd megöleltem őket.
-Ugyan már, hiszen erre valók a barátnők. Mi most megyünk, szólunk Zaynnek, hogy készen vagy. Jó szórakozást. -öleltek meg újra, majd kimentek, én pedig leültem az ágy szélére. Öt perc múlva Zayn is bejött a szobába, a lélegzetem pedig abban a pillanatban elállt. Öltönyben volt felzselézett hajjal, -mint általában- amit imádok benne, mert ez annyira ő. Mikor rámnézett felálltam, és odasétáltam hozzá, majd a felém nyújtott karjába karoltam, és így mentünk ki a szállodából. A bérelt kocsihoz vezetett, kinyitotta nekem az anyósülés oldalán lévő ajtót és segített beszállni, utána becsukta az ajtót, majd átsétált a másik oldalra, és ő is beült mellém a kocsiba. A kocsit beindította, majd mielőtt elindultunk, a szememet letakarta a fehér anyaggal, és megkötötte a fejemen.
-Ezt hagyd magadon addig, amíg oda nem érünk.Szeretném, hogy meglepetés legyen. -mondta, majd kezemet a váltóra tette, rá a saját kezét, és elindultunk. Én a kérésére csak bólintottam, és vártam az út végét. Míg mentünk addig beszélgettünk, és megbeszéltük, hogy ha vége lesz a turnénak, akkor egy hétre hazautazunk Bradfordba, hogy együtt legyünk egy kicsit a családdal. Egy idő után megálltunk, Zayn leállította a motort, majd kiszállt, utána pedig nekem is segített kiszállni. Levette a szememről az eddig odarögzített ruhát, én pedig elképedve néztem körül. Egy gyönyörű étterem előtt álltunk. megfogta a kezemet, és besétáltunk az ajtón.
-Jó estét. Asztalfoglalásom van ma estére, 2 főre, Zayn Malik névre. -diktálta be Zayn az adatokat, mire a férfi a pulttól intett egy pincérnek, majd ránk nézett.
-Az úr elkíséri önöket az asztalukhoz. Jó szórakozást kívánunk. -mondta, mi pedig megköszöntük, és követtük a pincért, aki egy külön részhez vezetett minket, ahol senki sem ült. Felnéztem az ajtóhoz, ahol egy tábla jelezte, hogy V.I.P. rész. Tehát ezért nem ül ezen a részen senki.
-Na, hogy tetszik? -kérdezte Zayn, miután a pincér az étlap átadása után távozott, és egyedül hagyott minket.
-Nagyon tetszik, köszönöm szépen hogy elhoztál erre a helyre, gyönyörű szép minden, de ugye tudod, hogy nekem nem az számít, hogy hol vagyunk, hanem az hogy együtt legyünk? Nekem csak ez a fontos.
-Tudom, de megérdemled. Nagyon szeretlek. -mondta, majd megcsókolt.
-Én is szeretlek Zayn. -mosolyogtam rá, utána pedig elkezdtük böngészni az étlapot, végül Zayn is és én is kirántott húst rendeltünk tört krumplival, hozzá pedig édes vörösbort. Az egész vacsora alatt nagyon jól éreztem magam Zaynnel, és örültem hogy végre egy kicsit lazítunk. Szeretem hogy pörgős az életem, és hogy a fiúkkal vagyok, de néha jól esik egy kis nyugalom szerintem mindenkinek. Összesen két órát töltöttünk ott az étteremben, utána pedig elindultunk. Zayn fizetett, majd ismét segített beszállni a kocsiba, és miután ő is beült, elindultunk.
-Nos, hogy tetszett? -kérdezte egy pillanatra felém fordulva, majd tekintetét visszahelyezte az útra.
-Nagyon jó volt minden. Köszönöm szépen. -mosolyogtam rá.
-Még ne köszönd, mert még nincs vége az estének. -mosolyodott el kajánul, én pedig kezdtem félni, hogy mit tervezhetett még mára. A hotel előtt megállt a kocsival egy férfi mellett, és amikor kiszálltunk visszaadta neki a kocsikulcsokat. Először nem, de aztán felismertem, hogy ő az, akitől a mai napra béreltük a kocsit. Miután elköszöntünk tőle bementünk a hotelbe, ahol a recepciónál Zayn kikérte a kulcsunkat, és a liftbe szálltunk, ami majdnem bezárult, de még időben beszálltunk. Rajtunk kívül még egy idős házaspár volt bent valószínűleg az unokájukkal, aki felismerte Zaynt, így egyből kért tőle autogramot, és meglepetésemre tőlem is, és még képet is, amit a néni készített el rólunk. Még mindig nem tudok hozzászokni, hogy felismernek, és képet meg aláírást kérnek tőlem is. Miután elkészült megköszönte, utána pedig szálltak is ki a liftből. A mint bezárult mögöttünk, Zayn egy szenvedélyes csókot nyomott ajkaimra, amit egyből viszonoztam neki. Kiszállva a liftből a szobánk felé vettünk az irányt, és amint Zayn kinyitotta az ajtót behúzott, nekitolt a szoba ajtajának, és most egy gyengéd csókot nyomott számra, majd bezárta az ajtót. Utána pedig amikor beértünk a hálóba, a szavam ismét elállt. A szoba tele volt szórva rózsaszirmokkal. Zayn behúzott a fürdőbe, ahol szintén rózsaszirmok hevertek a földön, a kis szobát pedig gyertyák lángjának a fénye világította be.
-Zayn, ez...ez gyönyörű. -könnyezett be a szemem.
-Örülök hogy tetszik. Akkor szerintem tusoljunk le, amíg meleg a víz. -csókolt bele a nyakamba, mire kirázott a hideg érintése nyomán. Lassan megszabadultunk ruháinktól, és beültünk a kádba, ami elég nagy volt ahhoz, hogy bőven elférjünk benne mind a ketten. A kellemesen meleg víz ellazított, miközben csak ültünk benne. Végül lemostuk magunkat, utána pedig kiszálltunk, és megtörölköztünk. Mielőtt kijöttünk volna a gyertyákat elfújtuk, -hiszen nem akartuk leégetni a hotelt- utána pedig egy törülközőt magunk köré tekerve mentünk be a szobába. Zayn maga felé fordított, kezeivel átkarolta a derekamat, én kezeimet nyaka köré fontam, és megcsókoltam. Aztán egy hirtelen mozdulattal levette rólam a törülközőt, és kezeit visszahelyezte a derekamra. Aztán kezeivel a fenekemnél fogva felemelt, én pedig lábaimat a dereka köré kulcsoltam. Lassan az ágy felé sétált velem, majd odaérve óvatosan lehelyezett az ágyra, majd fölém tornyosult, és csókolni kezdett, kezeit közben fel-le húzogatta az oldalamon. Szájával lassan áttért a nyakamra, amit először csókolni kezdett, majd lágyan megszívta a bőrt rajta, mire kicsit felszisszentem, utána pedig én is visszaadtam neki, mire férfiasan felmordult. Kezei az oldalamról feljebb, a melleimre tértek, amit gyengéden masszírozni kezdett, majd míg ajkaival az egyik, addig kezével a másik mellem kényeztette, ami belőlem jóleső sóhajokat váltott ki. Szájával visszatért az én számhoz, majd mikor ajkaink megtalálták egymást, szenvedélyes csókkal üdvözölték a másikat. Szájával elkezdett mindenhol csókokat hagyni testemen, miközben kezeivel combomat kezdte simogatni, a másikkal pedig továbbra is oldalamat simogatta. Lábaimat széjjelebb nyitotta, bepozícionálta magát, majd belém hatolt, utána pedig várt, amíg megszokom méretét, majd miután ez megtörtént ütemesen kezdett el mozogni, és mindig próbált a kedvemre tenni, az egész együttlétünk alatt. Olyan figyelmes volt, mint az első együttlétünkkor. Folyton figyelt arra, hogy mi a jó, és mi a kevésbé jó nekem, viszont én is próbáltam végig odafigyelni rá, és mindent úgy csinálni, hogy az mindkettőnknek jó legyen. A szobát csak halk zihálásaink és nyögéseink töltötték be, amiket minél halkabbra próbáltunk fogni. Egyre jobban éreztem azt, hogy közeledik a gyönyör, ahogyan valószínűleg Zayn is, mert gyorsított tempóján. Pár perc múlva egy férfias nyögés kíséretében elélvezett, utána pedig én is követtem, arcomat pedig mellkasába temettem, hogy elfojtsam hangomat. Még tolt párat levezetésként, majd kihúzódott belőlem, és mellém feküdt. A takarót magunkra húzta, majd kezével mellkasára húzott, és hajamat kezdte el simogatni, én pedig hasára rajzoltam különböző mintákat ujjaimmal.
-Nagyon szeretlek téged, ugye tudod? -kérdezte tőlem hirtelen, mire felnéztem szemeibe, amik csillogtak.
-Persze hogy tudom. Én is nagyon szeretlek téged. -csókoltam meg lágyan, majd hozzábújtam, és aludtunk.
A probléma csak másnap jutott eszünkbe...

Ismerkedjünk!

Sziasztok! Meg is hoztam a következő részt, remélem, hogy tetszeni fog mindenkinek. Ez azt hiszem egy elég tartalmas és hosszú rész lett, amint tudom hozom a következőt is. Jó olvasást mindenkinek! 
Puszi: Fantasy Girl

-20.rész-

*Zayn szemszöge*

Reggel kicsit még álmos voltam mikor felkeltem, és a szobába beszűrődő fény is bántotta a szemem. Hunyorogva és sokat pislogva lassan megszoktam a fényt, és körbenéztem a szobában, mivel Jenni már nincs mellettem. Éppen keltem volna ki az ágyból hogy megkeressem, amikor kilépett a fürdőből ebben a ruhában.:

Enyhe smink volt rajta, amit nem bántam, mivel nem szeretem ha valaki erősen sminkeli magát, neki pedig amúgy se lenne szüksége sminkre, de mégis felteszi, de hát ő tudja. Ha ő ettől jobban érzi magát, abba nincs jogom beleszólni.
-Jó reggelt Zayn. Ideje lenne kikelned az ágyból, mert egy óra múlva indultok, és mi is megyünk Bellával, szóval kezdj el készülődni. -mondta, majd puszit nyomott a számra.
-Igenis anya! -morogtam az orrom alatt, mire játékosan meglökte a vállamat. Mielőtt bementem volna a fürdőbe kopogtak, és mivel Jenni éppen egy kistáskába pakolgatta a fontos dolgait, ezért én nyitottam ki az ajtót, ahol Liam állt.
-Jó reggelt Liam. -köszöntöttem.
-Jó reggelt Liam. -kiabált a hálóból Jenni.
-Nektek is. Zayn, ideje lenne készülődnöd, nemsokára indulnunk kell, és már csak te nem kezdtél el készülődni. -oktatott ki ő is.
-Oké, nyugi már. Már épp oda indultam, de jöttél te, és megakadályoztál ebben. -mondtam neki, utána pedig bementem a fürdőbe, ő pedig bejött utánam, de ő Jennihez, és leült mellé az ágyra, és beszélgetni kezdtek, amit én már nem hallottam.

*Jenni szemszöge*
-Mikor fogtok indulni? -ült le mellém Liam az ágyra, miközben én még a sminkemen igazítottam egy kicsit, mert elkentem az előbb.
-Veletek egyszerre megyünk, csak mi másik kocsival, amivel a reptérre megyünk Amandáért, utána pedig majd kimegyünk hozzátok a pályára.
-Oké, rendben. Én még megnézem a többiek hogy haladnak, te pedig siettesd meg valahogyan Mr. Malikot, ha nem végezne fél óra múlva. -mondta nevetve.
-Majd igyekszem. -kikísértem az ajtóig, utána visszamentem a szobába, ahol végül Zaynt nem kellett siettetni, mert időben kijött, és pont egy óra múlva együtt mentünk le a hallba, ahol a többiek vártak ránk. A fiúktól elköszöntünk, és indultunk a reptérre. Sajnos Danielle csak estére fog ideérni, és elé Liam megy ki, tehát vele majd a szállodában fogunk találkozni, Eleanorral úgyszintén.
-Sziasztok fiúk, vigyázzatok magatokra, nehogy összetörjétek magatokat. -öleltük át sorba őket Alivel, utána pedig én Zayn, ő pedig Harry szájára nyomott egy csókot, majd mind ketten beszálltunk egy taxiba, a fiúk pedig egy másikba. Bemondtuk a repteret a taxisnak, aki bólintott, és már indultunk is. Elég hamar odaértünk, kifizettük a taxit, és vártunk a gépre, ami 10 perc múlva fog megérkezni Am-mel. Alison eléggé ideges volt, hogy hogy fogja őt fogadni, de mondtam neki, hogy elég jól kijöttünk egymással, és nagyon kedves lány, tehát nem lesz vele baj. Úgy tűnik sikerült megnyugtatnom, mert utána sóhajtott, majd bólintott egyet. Tíz perc múlva a gép leszállt, és meg is láttam a kiözönlő emberek között a barátnőmet, akihez odaszaladtam Alisonnal, és átöleltük egymást.
-Szia Am. Jó téged újra látni, örülök hogy itt vagy. -öleltem magamhoz, ő is köszöntött, utána pedig elhúzódtam tőle, és megszólaltam.
-Amanda, kérlek hadd mutassam be az unokahúgomat, Alison Morgant, aki Harry barátnője. Alison, ő pedig itt Amanda Clarkson, aki nővérként dolgozik abban a kórházban ahol én is voltam. Ott barátkoztunk össze, és ő éppen Niallel ismerkedik. -mutattam be őket egymásnak, mire megeresztettek egy kis mosolyt, és kezet fogtak miközben bemutatkoztak. Miután a csomagjai meglettek elmentünk a hotelbe, hogy letegyük a bőröndöket a mi szobánkba, és mentünk is vissza a taxihoz, amit kértünk, hogy várjon meg minket. Beültünk, és bemondtuk a gokart pálya címét, és háromnegyed óra kocsikázás után oda is értünk. A taxist kifizettem, és bementünk a pályának arra a részére, ahol a fiúk nem látnak minket. A fiúk még a pályán voltak, így Amandát otthagytuk, és kimentünk a többiekhez. Még két kört mentek, és Niall győzött. Odamentünk üdvözölni őket, és gratulálni Niallnek, majd megszólaltam.
-Ha már úgy alakult, hogy Niall nyert, akkor át szeretném adni neki a díjat, ami egészen Londontól idáig utazott. Előjöhetsz! -mondtam hangosabban, mire Amanda kijött a lelátó mögül, Niall pedig ledermedve nézte, majd széles vigyorra húzta száját, és amint odaért a lányhoz, azonnal megcsókolta, nem érdekelte, hogy nekünk még nem is említette, hogy együtt vannak ,vagy ismerkednek, jelenleg fogalmam sincs, hogy milyen kapcsolatot is ápolnak egymással.
-Hogy kerülsz te ide? -kérdezte Niall tőle, mi pedig közben odamentünk, és a fiúk is üdvözölték őt.
-Jennifer hívott fel, hogy nem-e lenne kedvem eljönni egy kicsit hozzád, mivel mindenki barátnője itt lesz, és nem lenne jó, ha te pedig egyedül lennél a barátnőd nélkül, én pedig szívesen mondtam rá igent, csak előled volt nehéz eltitkolni, hogy meglepetés legyen. -mosolygott Niallre.
-De te honnan tudtad Jennifer?? Zayn, ugye te mondtad el neki?
-Igen haver bocsi. De inkább köszönd meg nekem, mivel másképp nem lenne most itt Amanda. -karolta át Zayn a szőke bandatagot, mire ő elmosolyodott, és megköszönte Zaynnek.
-Na akkor srácok. Mi lenne, ha visszaöltöznétek, és indulnánk a One Direction Worldbe, amit megbeszéltünk tegnap, hogy ma megnézünk. -beszéltem, ők pedig bementek átöltözni, utána pedig taxit fogtunk, amire körülbelül öt percet vártunk, hogy kapjunk egyet, majd beszálltunk, és elindultunk oda. Liam elintézte a számlát a taxissal, mi pedig megvettük a jegyeket-vagyis inkább nekünk hármunknak a srácok vették meg- és bementünk, persze a fiúkon és rajtunk is kapucni és napszemüveg volt, és fél órája járkálunk, de még senki sem szúrta ki őket. Miközben járkáltunk, csináltam néhány képet:

Láttunk egy falat, ahová lehetett írni, így odamentünk, és mindannyian odaírtuk a neveinket, utána pedig elindultunk vissza a szállodába, mivel egész nap ott voltunk körbenézni. Louis és Liam másik taxit hívtak maguknak, és mentek a lányokért, míg mi 2 taxival mentünk vissza a hotelbe, mivel egybe nemigazán fértünk volna el. A hotelbe érve egyből az éttermet céloztuk meg, mivel eléggé megéheztünk. Mind ettünk, és épp mikor befejeztük, akkor jött le Paul is, így míg ő lent volt, addig mi is ott maradtunk, közben pedig beszélgettünk. 

-Akkor ti most hogy mentek Alisonékhoz le, vagyis mikor? -kérdeztem Alire és Harryre nézve.

-Hát holnap nem, mert akkor koncert, tehát holnapután megyünk majd le hozzájuk. -adta meg a választ Harry, én pedig megbeszéltem, hogy akkor aznap mi is lemegyünk, csak mi egy órával később, hogy addig tudjanak beszélgetni. Alison leírta a címet, utána pedig beszélt is keresztanyuékkal, hogy a mai estét is töltené Harryvel, de nem aakrták megengedni, így beszéltem én is velük, hogy itt vagyok én is, és oda fogok rájuk figyelni, és hogy holnap beugrok a többiekkel hozzájuk. Belementek és elengedték Alit, valamint várnak minket. Fél óra múlva aztán elindultunk felfelé, de Louisék utánunk szóltak. 

-Sziasztoook! -kiáltott Dani, és odafutott hozzánk, mi pedig boldogan ölelgettük meg őt, hiszen eléggé hiányzott, majd Louisék felé fordultunk. 

-Srácok, szeretném bemutatni a barátnőmet, Eleanor Caldert. 

-Sziasztok, Eleanor Calder vagyok, örülök hogy megismerhetlek végre titeket. Sokat hallottam már rólatok. -mosolyodott el félénken.

-Szia Jennifer Morgan vagyok, nagyon örülök, hogy megismerhetlek. -öleltem meg őt, mire bátortalanul visszaölelt, végül a többiek is feloldódtak, és bemutatkoztak a lánynak. Nagyon szép lány, és kedvesnek tűnik. Miután mind bemutatkoztunk neki hívtuk a liftet, és amilyen okosok vagyunk, bezsúfolódtunk 10-en a liftbe, mivel Paul felment mikor Louisék szóltak utánunk, de majd holnap bemutatkoznak Eleanorral egymásnak, csak ő már fáradt volt. Mikor felértünk mind kirohantunk onnan, hiszen összepaszíroztuk egymást bent, és jó volt végre levegőt kapni. Mindenkinek jó éjt kívántunk, utána pedig mind bevonultunk a szobáinkba. 

-Te mit gondolsz Louis barátnőjéről? -kérdezte Zayn, miközben lekapta a cipőjét, utána pedig a pólóját is. Nehéz úgy koncentrálnom a válaszra, ha közben ilyen test tárul elém. 

-Kedves lánynak tűnik, és jól mutatnak egymással. Szerintem aranyos, és remélhetőleg jól kifogunk jönni, legalábbis én szeretnék, mivel nem akarok haragban lenni senkivel. -magyaráztam, miközben megszabadultam a sarumtól, ami bár nagyon kényelmes, de már örültem, hogy lekerült a lábamról. Leültem az ágyra, Zayn pedig a nyakamat kezdte behinteni apró csókokkal. Élveztem a dolgot, de mikor kezei a ruhám alá vándoroltak, bármennyire is fájt, de meg kellett állítanom. 

-Zayn, ezt most ne! Pihenned kell, holnap koncert lesz. 

-Attól tudok pihenni. -nézett rám, majd közeledni kezdett, de elhúzódtam. 

-Zayn, ma nem. Paul nem örülne neki, ha fáradt lennél, mivel holnap egész nap próbáltok, és utána még koncert is lesz. Majd bepótoljuk, de ma alszunk. -adtam egy csókot ajkaira, utána a fürdőből még visszanéztem rá. -Azért zuhanyozni még jöhetsz velem. -mosolyogtam rá, mire felpattant az ágyról, és bejött utánam. Hát a zuhanyzás egy egész órát vett igénybe, mivel Zayn nem igazán a tusolásra koncentrált, de végül végeztünk vele, majd a szobába érve szó szerint bezuhantunk az ágyba. Eléggé kifárasztott az egésznapos sétálgatás. 

*Niall szemszöge*

Nagyon hálás vagyok Jenninek azért, amit tett. Igaz, hogy Zaynt megkértem arra, hogy ne szóljon senkinek se Amandáról, de mégis most hogy itt van, örülök hogy elmondtam Zaynnek, ő pedig Jenninek. 

-Min gondolkodsz Niall? -kérdezte Am reggel. Olyan rossz, hogy tegnap jött, ma pedig egy egész napra nélkülöznöm kell a koncert előtti próbák miatt. 

-Csak azon, hogy milyen rossz lesz egész nap nélküled. A koncertig nem is tudlak látni! -sóhajtottam, majd magamhoz öleltem, ő pedig hozzám bújt.

-De a koncerten viszont ott leszek a lányokkal, és ezen a napon legalább a többiekkel is összeismerkedek kicsit. Úgy is még csak Jenni ismer, de én mindenkivel jóban szeretnék lenni. Szeretném, ha megbíznának bennem. -mondta mosolyogva. Annyira szeretem őt. Azonban ennek a csodás pillanatnak is véget vetett a mi drága menedzserünk, aki kopogott az ajtónkon pontban reggel hét órakor. 

-Jó reggelt Paul. Indulunk? -néztem rá, mire ő köszönt nekünk, és bólintott hogy megyünk. Amandától egy hosszú csókkal köszöntem el, utána pedig Paullal összeszedtük a többieket is. Mindenki hasonlóan búcsúzott a barátnőjétől, mint én, utána pedig mentünk próbálni.

*Amanda szemszöge*

-Sziasztok. -köszöntem a lányoknak, mikor átjöttek a Niallel közös szobánkba, hogy kicsit jobban megismerjük egymást. Erre leginkább Eleanornak volt szüksége, utána következtem én, majd Alison. Mivel Jenni és Dani már jól ismerik egymást, és Alison is ismeri valamennyire őket, így nekik könnyebb a helyzet valamivel.

-Szia Am. -köszöntek ők is, majd helyet foglaltunk az ágyon, és kérdezgetni kezdtünk egymástól. Szerettem volna a mai napon nem csak Jenni előtt, de mindenki előtt, hogy nekem tényleg nagyon fontos Niall. Én szeretem őt, és remélem hogy ő is engem. Directioner voltam és vagyok is, mióta csak megláttam őket a tévében, de engem nem csak a külseje fogott meg, mint a legtöbb directionert. Engem a lelke fogott meg. Az, hogy olyan tiszta szívű, kedves, segítőkész, aranyos, odafigyelő, és még sorolhatnám jó pár napig, hogy milyen is ő. Nála jobb férfit nem ismerek, és imádom, hogy ennyire szereti a hasát. Jennifernek pedig hatalmas köszönettel tartozom azért, hogy bemutatott minket egymásnak a kórházban, mert ha ez nem történt volna meg, akkor valószínűleg még mindig egyedül lennék. Egész nap ismerkedtünk, és kérdeztünk egymástól azt, amire kíváncsiak voltunk. Eleanortól kérdeztünk a legtöbbet, mivel ő a legújabb, de minden kérdésre örömmel és őszinte mosollyal válaszolt. Nagyon jó fejek a lányok, azt hiszem jól ki fogok jönni mindannyiukkal. Délután 2 órakor vettük csak észre, hogy már ennyi az idő, a fiúknak pedig hat órakor kezdődik a fellépés, ezért gyorsan a szobáikba siettek a lányok, majd visszajöttek minden fontosnak vélt dologgal, és mind itt kezdtünk el elkészülni.

*Eleanor szemszöge*

-El sem tudjátok képzelni lányok, hogy mennyire féltem ettől a naptól. Egy egész nap ismeretlen lányokkal, akik már jóformán egy összeszokott csapat, és akkor bejövök én a képbe, és belerondítok a barátságotokba meg minden. Erre fel meg megismertem 4 remek lányt, akik tök aranyosak meg kedvesek. Már értem, hogy miért szeretnek titeket annyira a fiúk. -mosolyogtam rájuk, ők pedig elmosolyodtak. Utána az is kiderült, hogy egyáltalán nem olyan összeszokottak. Alison Jenni unokahúga, de itt lakik New Yorkban, és egy hetet töltött Londonban, mikor is megismerkedett Harryvel, és azóta most látta újra. Amanda Londonban él, és nemsokkal azelőtt ismerkedett meg Jennivel, majd rajta keresztül a többiekkel, mielőtt eljöttek, és azóta ő is most látja őket először. Dani és Jenni az, akik már elég régóta ismerik egymást, de ma még ők is sok olyan dolgot tudtak meg a másikról, amit eddig nem tudtak. Rengeteg dolgot kérdeztek tőlem, mint én tőlük, és mind boldogan adtunk választ a kérdésekre. Délután 2 órakor aztán nekiálltunk készülődni, mivel Jennifernek a fiúk miatt hamarabb ott kell lennie, mivel mint megtudtam, most ő a stylistjuk, így a koncert előtt neki kell segítenie a fiúknak, ha valami gond van a ruhával, vagy épp nem tetszik nekik, ilyesmi. Mindenki lezuhanyzott gyorsan egymás után, utána felvettük a ruhákat, és utána egymásnak megcsináltuk a hajunkat, és a sminkjeinket is. 

Danielle ruhája:

Alison ruhája:

Amanda ruhája:

Eleanor ruhája:

Jennifer ruhája:

*Jennifer szemszöge*

Mire készenlettünk addigra már majdnem négy óra volt, így gyorsan hívtuk is Pault, aki már elintézte nekünk a kocsit, így csak ki kellett mennünk a hotel hátsó kijáratán, ahol a kocsi várt minket. Háromnegyed óra múlva az arénában voltunk, ahol nemsokára a fiúk fognak fellépni.

-Sziasztok fiúk, itt vagyunk. -köszöntem nekik, ők pedig megfordultak felénk, és a szájuk tátva maradt, mikor ránk néztek.

-Azta! Nagyon jól néztek ki lányok, de nekem te vagy a leggyönyörűbb nő a világon. -csókolt meg Zayn, ahogyan heves dicséretek közepette a többi lány és csókot kapott a fiúktól. A ruhákat amiket már előre összeválogattam nekik, odaadtam mindenkinek, és most szerencsére mindenkinek megfelelt. Még gyorsan a csere ruhákat is kitettem mindenkinek a kijelölt helyére, hogy még véletlenül se keverjék össze, és a koncert kezdéséig együtt voltunk a fiúkkal, viszont hat órakor menniük kellett. A színpad mögött még mindenkinek adtunk 1-1 szerencsepuszit, a saját barátunknak pedig 1-1 szerencsecsókot az ajkaikra, utána pedig már mentek is fel a színpadra. A koncerten a dalokat mind mosolyogva énekeltük a közönséggel és a fiúkkal együtt. Mikor szünet volt és ruhákat váltottak, akkor mindig váltottunk pár szót, és mindig agyondicsértük őket, hogy milyen jók, de ha egyszer tényleg így van. A koncert este nyolc óráig tartott, utána pedig még autogramosztás volt tíz óráig. Mikor végre vége lett, összeszedelőzködtünk, és végre mehettünk vissza a szállodába. Már vacsorázni sem volt kedvem, csak az ágyba dőlni, és aludni másnap reggelig. Mikor a szállodához értünk beszálltunk a liftbe, és mikor a megfelelő emeletre értünk, mint a zombik, körülbelül úgy mehettünk végig a folyosón a szobáinkig, ahol aztán amint Zaynnel beértünk, egyből bedőltünk az ágyba. Levetettük a cipőinket és én az ékszereket meg a ruhát, és gyorsan átkaptam a pizsamát, majd még annyi erőm volt, hogy Zaynről is levegyem a ruhákat, hogy ne abban aludjon, utána fejemet mellkasára tettem, és szívének dobbanásait hallgatva pár perc múlva már aludtam is.

Welcome to New York

Sziasztok. Itt is vagyok az új résszel. Ez a rész Alisonról és Harryről is fog szólni, de azért benne lesznek a többiek is. Mostantól valószínűleg hetente 1 résszel fogok jönni, mert rengeteg dolgom van, és nem tudom jobban beosztani az időmet. Ha több időm lesz, akkor lesz 2 rész is, de előreláthatólag hetente 1 lesz. Komizzatok, pipáljatok, és szavazzatok az új közvéleménykutatásra, amit a szereplők oldalán megtaláltok. Jó olvasást!
Puszi: Fantasy Girl

-19.rész-

*Harry szemszöge*

Jó pár órás út után Paul ébresztett minket, hogy mindjárt leszállunk. Mind elaludtunk, hiszen ezek a korai kelések és késői fekvések egyáltalán nem jók. Nem tudjuk rendesen kipihenni magunkat, és ráadásul a turnék alatt hozzá kell szoknunk az időeltolódásokhoz is, ami nem olyan egyszerű. Viszont legalább azt csináljuk, amit szeretünk, és nekem ezért megéri, ahogyan azt hiszem a srácoknak is. Én pedig tűkön ülve várom, hogy pár perc múlva leszálljon a gép, és én újra a karomban tarthassam végre Alisont. 

-Oké srácok, megérkeztünk. Lent osztotok pár autogramot és csináltok pár képet, utána pedig megkeressük Alisont, és megyünk a szállodába. -mondta Paul, mire én egy hálás pillantást vetettem rá, ő pedig egy legyintéssel jelezte, hogy semmiség. Így legalább velünk jön Ali is, és tudni fogja hogy melyik szállodában vagyunk. Leszállva a gépről egyből sikítozás fogadott minket. Volt, aki elkezdett sírni, amikor meglátott minket. Odamentünk a lányokhoz fotózkodni és aláírást osztogatni, majd mikor tőlünk megkapták amit akartak, akkor azt vettem észre, hogy Jennihez is odamennek, és tőle is kérnek autogramot meg képet, sőt még olyat is kértek, amin Zayn és ő vannak rajta csak ketten, meg a rajongóval, esetleg mi öten, és Jenni. Mióta Zaynnel bejelentették a kapcsolatukat, azóta lett jó pár utálkozója, ami elszomorította őt egy kicsit, viszont sokkal több olyan rajongója van, aki imádja őt, szerintük és szerintünk is illenek Zaynnel egymáshoz. Remélem, hogy Alisont is el fogják fogadni, mert nekem nagyon fontos Ali, és nem akarom, hogy a rajongók bántsák azt a lányt, akit szeretek. Egy óra múlva Paul közölte, hogy mennünk kell, így kiosztottuk az utolsó aláírást és utolsó képeket, utána pedig intettünk és elköszöntünk a lányoktól, és mentünk. Belépve a terminálban egyből a nyakam köré fonódott két kar, majd mikor megláttam hogy ki az, azonnal egy csókkal köszöntöttem őt, és most jelenleg még a többiek sem zavartak. Nem érdekelt, hogy itt vannak, csak az, hogy ő itt van. Percek múlva elváltunk egymás ajkaitól, és Ali félénken nézett rám, olyan édes volt. 

-Szia szerelmem. -köszöntöttem mosolyogva, majd megfordultam a többiek felé, hogy tudjon nekik köszönni. 

-Szia Harry, sziasztok. Jenni, el sem tudod hinni, hogy aggódtunk anyuékkal érted! Már minden rendben van, ugye? -nézett rá miután magához ölelte, mire Jenni bólintott, és újra átölelte. Mindenkit sorban köszöntött, és megölelgetett, majd megállt Paul előtt. -Jó napot. Alison Morgan vagyok. -mutatkozott be.

-Paul Higgins, a fiúk menedzsere. Nagyon örülök Alison. Megkérlek téged is, akárcsak Jennit, hogy tegeződjünk. Épp indulunk a hotelbe, ha szeretnél, akkor gyere velünk. -mondta neki Paul, és hálás voltam neki azért, hogy hívta Alisont, hiszen általában ezt ránk hagyja, de most figyelmes volt, és ő maga hívta velünk. 

-Köszönöm szépen Paul, akkor veletek tartok. -adta meg mosolyogva a választ Ali. Összeszedtük a csomagjainkat, utána pedig kimentünk a 2 iderendelt kocsihoz, és beszálltunk. Az mi kocsinkba ült Paul a sofőr mellé, hátra pedig Niall, Alison és én. A másik kocsiban pedig Liam ült előre a sofőr mellé, hátra pedig Jenni, Zayn és Louis. Csodáltuk New York városát, pedig már nem először vagyunk itt, de még mindig le tudnak nyűgözni a hatalmas felhőkarcolók, és persze a Szabadság szobor is. Alison inkább engem nézett, mire én rámosolyogtam, és magamhoz húztam őt. Hát igen, mivel ő itt él, ezért neki már biztosan nem érdekes ez, hiszen minden nap látja. A mai délutánt, a szombatot és vasárnapot együtt töltöm vele, legalábbis így tervezem, de sajnos neki hétfőtől iskola, így a többi napon nem tudom hogy hogyan tudunk majd találkozni.
-Ali, a szüleid mit szóltak ahhoz, hogy együtt vagyunk? -kérdeztem meg tőle hirtelen, hiszen nem minden szülő örül annak, ha a gyereke -főleg ha egy lány- egy hírességgel jön össze. Rám nézett, majd megszólalt.
-Őszintén? Anyu könnyedén vette, apu viszont mindenképpen meg akar ismerni téged. Kíváncsi rád, és arra hogy milyen vagy. Egyébként az iskolából is kiírattak, és magántanuló lettem, ugyanis a lányok nem igazán örültek annak, hogy életük szerelmével járok, de így legalább több időt tölthetek veletek. -mondta, én pedig egyből szomorú lettem, hiszen miattam nem tud bejárni az iskolába.
-De ugye nem bántottak? Én annyira sajnálom. Ha tudtam volna hogy emiatt az iskolából ki kell íratkoznod, akkor inkább nem mondtam volna el, hogy az életed továbbra is nyugodt maradjon. -mondtam, mire ő egy puszit nyomott az arcomra.
-Harry. Először is nem, nem történt semmi baj, nem bántottak. Másodszor pedig, jobb hogy magántanuló vagyok, főleg most, mivel így többet tudok veletek lenni, egyébként pedig én örülök, hogy a műsorban elmondtad hogy együtt vagyunk. Örülök, hogy felvállaltál a rajongóid előtt, és nem titkoltál el. Köszönöm. A rajongók között pedig van utálkozó és kedves rajongó is, de aminek örülök az az, hogy elég sok kedves levelet kapok tőlük, amiket jól esik mindig elolvasni.  -mosolygott rám. Örülök, hogy kedvelik őt a rajongók, az utálkozóknak pedig meg kell békélniük a helyzettel. Attól viszont kicsit beparáztam, hogy az apukája meg akar ismerni, de érte mindent megtennék.
-Megérkeztünk. -jelentette ki Paul, ezzel kizökkentve gondolataimból. Kivettük a csomagokat, és a recepción miután mind beértünk, Paul kivette a kulcsokat. Most több szoba lett kivéve, hiszen Eleanor holnap fog ideérkezni, hogy Louis bemutassa nekünk, így Lou külön szobát kap, mivel utána Eleanor velünk marad, de azt nem tudjuk, hogy meddig, mivel modell, így ha hívják, akkor mennie kell. Danielle-ék turnéjának is vége lett idő előtt, mivel egy lány eltörte a lábát, és mivel beugró táncos nincs, így Liam legnagyobb örömére ő is csatlakozik hozzánk. Így nem tudjuk, hogy hogy lesz a szobabeosztás.
-Szóval emberek! A szobabeosztások eléggé módosultak, mivel többen leszünk, tehát a szobabeosztás a következő: Zayn-Jenni együtt továbbra is, tiétek a 123-as szoba. Louis külön szobát kap, ami a 124-es számú, mivel Eleanor is jön holnap, és semmi kedvem a nyafogást hallgatni, hogy elválasztalak titeket. Liam szintén külön szobát kap, ami a 125-ös Danielle érkezése miatt, és... -itt Jenni odament és súgott Paul fülébe valamit, míg Zayn csak vigyorgott, tehát ők terveznek valamit. Miután Jenni visszament Paulhoz, Paul folytatta. -Hölgyem, még egy szobát szeretnénk kivenni. -jelezte a recepciósnak, aki azonnal levett még egy kulcsot, és Paul bediktálta Niall adatait, majd felénk fordult. -Szóval a folytatás: Niall és Harry is külön szobában szállnak meg. -mondta, majd megkaptuk a kulcsokat. Niallé a 126-os, az enyém pedig a 127-es számú. Mind felmentünk 2 lifttel a 3-dik emeletre, és a szobáinkat megkeresve bementünk. Niall csak bedobta a cuccokat, utána ment is át Jenniékhez, én pedig gondoltatban megköszöntem Jenninek. Azt nem tudom, hogy mit mondott Paulnak, de azt igen, hogy Paul csak emiatt rakott minket külön, mivel új kulcsot kellett kikérnie, tehát én Niallel lettem volna. Nem lett volna gond, de mivel szeretnék egy kis időt Alisonnal kettesben tölteni, így ez most nagyon jól jött. Bementünk Alivel a szobába, és körülnéztünk, utána pedig leültünk a kanapéra, ő hozzámbújt, és így kezdtünk el beszélgetni.

*Jenni szemszöge*
Paullal beszélnem kellett gyorsan, nehogy Harryt és Niallt egy szobába ossza. Először is azért, mert Ali és Harry biztosan együtt szeretne most lenni egymással egy kicsit kettesben, és nem akartam, hogy Niall feleslegesnek érezze ott magát, másodszor pedig azért, mert holnap neki is vendége lesz, méghozzá az én drága barátnőm, Amanda. El tudtam intézni, hogy jöjjön el, így egy hétig, vagyis az itt tartózkodásunk ideje végéig itt lesz, és hát 4-en egy szobában egy kicsit zavaró lett volna azt hiszem, így gyorsan elmagyaráztam a helyzetet Paulnak, aki azonnal kért még egy szobát. Miután a liftbe nagy nehezen bezsúfoltuk a csapatunk felét, felmentünk a harmadik emeletre, ott pedig elindultunk a szobánk felé. Niall miközben elhaladt mellettünk közölte, hogy mindjárt átjön hozzánk. Tudom, hogy kíváncsi arra, hogy mit mondtam Paulnak, de ez meglepetés, ezt nem árulhatom el neki. Zayn csak nekem és Liamnek mondta el, hogy Amandával szokott Niall barátunk beszélgetni, így Liam segített ezt az egész dolgot megszervezni, szóval míg ők holnap elmennek egy egyórás kocsikázásra, addig én elhozom Amandát a reptérről, és a hotelben fognak majd találkozni. Amanda örült ennek, és már vagy százszor hálálkodott, és ügyesen eltitkolta Niall előtt. A szobánkba belépve a gondolataim és én is megdermedtem, hiszen a szoba valami eszméletlen gyönyörű volt. Az ablakok a plafontól a padlóig értek, tehát a fal egyik része, csak maga az ablak. Mögötte van egy erkély, ahová ki lehet menni, amit máris imádok. Van egy kisebb nappaliféleség, amibe akkor érsz, amikor bejössz lakosztályba. A szobában a hálót egy ajtó választja el a nappalitól, a hálóból pedig egy újabb ajtóval mehetsz be a fürdőbe. A bőröndjeinket letettük az ágy két oldalára, majd a nappaliban leültünk egy hófehér kanapéra, és vártuk Niallt, aki kábé két perc múlva kopogás nélkül jött is befelé.
-Haver! Nálad kopogni luxus? -nézett rá Zayn.
-Jó bocsi. Jenni, mit mondtál Paulnak ami miatt külön szobát kaptam? -kérdezte Niall.
-Csak annyit, hogy mivel mi Zaynnel ketten vagyunk egy szobába, Eleanor is jön holnap Louishoz, és Danielle is Liamhez, Harry pedig biztosan szeretne együtt lenni kicsit Alisonnal, így kérjen neked ki egy külön szobát, hogy senki se zavarjon senkit. Mivel rajtunk kívül itt mindenki a turné előtt látta utoljára a barátnőjét. -Oh értem. Nekem is annyira hiányzik A, vagyis az a lány, aki tetszik nekem, de dolgozik, és sajnos nem tud eljönni, pedig olyan jó lenne, ha itt lenne most ő is. Most így egyedül én leszek magányos. -mondta Niall, és kicsit sajnálom, hogy azt hiszi hozzá nem jön senki, de az, hogy holnap milyen boldog lesz majd ha meglátja Amandát, az elnyomja azt, hogy most füllentünk neki.
-Na jó. Ez meglepetés lett volna, de mivel látom hogy így elvagy kenődve, ezért elmondok neked valamit. Holnap a srácokkal elmegyünk egy gokart pályára, hogy egy kicsit szórakozzunk. Egy óra hosszáig a miénk lesz, és kocsikázunk egy jót, a lányok pedig elmennek egy kicsit vásárolgatni, mivel Jenni szét akar itt nézni, ugye édes? -ölelt magához Zayn, és egy puszit nyomott a homlokomra.
-Igen. Mivel Ali idevalósi, így ő lesz az én élő GPS-em, és az idegenvezetőm is egyben. -mosolyogtam. Fél óra múlva megint mindannyian nálunk gyülekeztek, és beszélgetni kezdtünk. Mivel a fiúknak holnapután koncert, ezért a holnapi napot kihasználjuk. Alison ötlete volt, hogy menjünk el a One Direction World-be, és mivel mindannyian kíváncsiak voltunk a helyre, így belementünk, hogy holnap odamegyünk.
-Ali, keresztanyuék hogy vannak? -kérdeztem meg tőle, hiszen Ali szülei az én keresztszüleim, anyuék pedig az övé.
-Jól vannak, és örömmel látnak amíg itt vagytok, és titeket is. -nézett a fiúkra. Harryvel elmondták, hogy keresztapu, Dave meg akarja ismerni Harryt. Szegény teljesen be van parázva, pedig semmi oka rá, ő nagyon rendes. Tavaj volt egy barátja Alisonnak, és pont náluk voltak akkor egy egyhetes látogatáson, és elég kedvesen fogadta a fiút. Kérdezett a családja felől meg ehhez hasonlók. Szerintem Harryevel is jó fej lesz, bár neki kicsit nehezebb lesz a helyzete, mivel híres, és ráadásul már rengetegszer szerepelt az újságokban a botrányos nőügyei miatt, viszont mióta Alit ismeri, azóta egyáltalán nincs ilyen az újságban. Azt hiszem valóban szerelmes Alibe. Estére Ali hazament, mi pedig mentünk le vacsorázni. Farkas éhes voltam, pedig ettünk is mikor megérkeztünk, de ezzel jelenleg mindenki így volt, hogy éhesek voltunk mind. Mindenki rendelt magának tejfölös csirkét, de Niall, Paul és én húslevessel indítottunk, ami egyébként nagyon finom volt. Utána kértünk tejfölös csirkét, amit Paul már kihagyott, mert neki elég volt a leves, és ő fel is ment, mi meg amint Paul elment, kitaláltuk, hogy versenyzünk Niallel, hogy kettőnk közül ki tud többet enni. Mivel a tejfölös csirke elég nagy adag volt, ezért a fiúk utána már csak szurkoltak nekünk, de pártatlanok maradtak, még Zayn is. Mindkettőnknek egyszerre szurkoltak. Már a második tányér tejfölös csirkét ettük, és én még mindig bírtam, viszont Niall már lassabban ette, a vége felé pedig mikor már csak pár falat lett volna, ő letette a villát.
-Elég! Nem bírok többet enni, feladom, győztél Jenn. -mosolygott rám nehézkesen, miközben a hasát simogatta, a többiek pedig tágra nyílt szemekkel néztek.
-Most meg mi van? -néztem rájuk, miközben az utolsó falatot ettem meg.
-Kiütötted Niallt. Legyőzted őt kajaevésben, amit lehetetlenség. Hogy bírtál ennyi kaját magadba tömni? -nézett rám Lou.
-Honnan tudjam? Éhes voltam, de mostmár eleget ettem. Szerintem menjünk föl és pihenjünk le, mert én álmos vagyok nagyon. -nyomtam el egy ásítást, hiszen a gépen hiába aludtunk, de az időeltolódás eléggé bezavar. A szobánkban lezuhanyoztunk Zaynnel, most együtt, ami kettőnknek elég sokáig tartott, mivel nem igazán a tusolásra koncentráltunk, sokkal inkább a másikra, de végül végeztünk, megtörölköztünk, majd a felvettem a pizsamámat, ahogyan ő is felkapott egy boxert, és kimentünk a szobába, az ágyban bebújtunk a takaró alá, és még váltottunk egy csókot, utána pedig hozzábújtam mire ő átkarolt, és el is aludtunk, hiszen holnap fárasztó nap elé nézünk.