Puszi: Fantasy Girl
-22.rész-
*Jennifer szemszöge*
Reggel mikor felkeltem és megfordultam, Zayn édes arcával találtam szembe magam. Még aludt, és kissé elnyílt ajkakkal szuszogott. Olyan édes volt, hogy képes lettem volna egész nap őt bámulni, de sajnos nem tehettem. Kikeltem az ágyból, betakartam Zaynt a takaróval -mivel már alig volt rajta, mivel lerugdosta magáról éjjel- utána pedig felkaptam pár ruhát, és a fürdőbe mentem. Levettem magamról a ruhákat, megengedtem a vizet és beállítottam a megfelelő hőmérsékletet, majd beálltam a kellemesen meleg vízsugár alá, és letusoltam. Fél óráig áztattam magam, utána kiléptem, megtörölköztem és felöltöztem, majd a tükör elé léptem, ahol a nyakamon ismét ott díszelgett Zayn éjszakai műve. Elmosolyodtam rajta, viszont hirtelen eszembe jutott az éjszaka, és a kezemben tartott fésű koppanással ért földet, ahogyan az az emlék is a fejemben, hogy éjjel egyikünk sem gondolt a védekezésre. Eldöntöttem, hogy ha zayn felkel, ezt mindenképpen meg kell beszélnem vele. Végül megnyugodtam egy kicsit, de azért nem teljesen, ezért gyorsan beszárítottam a hajam, megfésültem majd egy egyszerű lófarokba kötöttem, utána feltettem egy halvány sminket, és kiléptem a fürdőből a szobába. Zayn még mindig aludt, így gondoltam felnézek egy kicsit twitterre, úgy is régen voltam már fent. Beléptem, és kitágult pupillákkal meredtem a telefonom kijelzőjére, miszerint 580.000 új követőm van. Pár embert visszakövettem, majd az üzeneteimhez léptem, és olvasgatni kezdtem őket. Doniya és Waliyha is írt üzenetet, ezért először nekik válaszoltam, mivel kérdezték hogy hogy érezzük magunkat és minden rendben van-e köztünk Zaynnel, és persze a válaszom az volt, hogy szuperül érezzük magunkat, és minden rendben köztünk. Rengeteg rajongótól olvastam még el üzeneteket, és bár volt pár olyan, akik a halálomat kívánták, és követelték, hogy hagyjam el Zaynt, mert ő az ő férjük, a legtöbb rajongói üzenet mégis kedves volt, és sokan írták, hogy örülnek, hogy kedvencük boldog, és hogy ilyen lánnyal jár mint én, aki nem használja ki. Ezeknek a rajongóknak amennyinek tudtam visszaírtam, utána pedig Zayn felé néztem, aki felült, majd rámnézett, és elmosolyodott. Felém nyújtotta a kezét, mire én odamentem, és leültem mellé az ágyra, ő pedig azonnal lecsapott ajkaival az enyéimre. Mikor eltávolodott tőlem a nyakamon díszelgő foltra nyomott egy puszit, majd elvigyorodott.
-Hmm, szép! -mondta, mire én oldalba böktem, majd kezem végighúztam az ő nyakán lévő folton, amit pedig én csináltam rajta.
-Hmm, a tiéd is! -pusziltam meg, majd eszembe jutott, hogy én beszélni szeretnék vele. -Zayn, beszélhetnénk? -kérdeztem, mire bólintott és minden figyelmét nekem szentelte, én pedig belekezdtem, miközben az idegességtől a gyomrom golflabdányi méretűre zsugorodott össze.
-Szóval, ugye tudod, hogy éjszaka nem védekeztünk, és szóval nem lesz ebből baj? -néztem rá, majd végül a takarót kezdtem el piszkálni, mivel nem tudtam a szemébe nézni. Mutatóujjával állam alá nyúlt, és felemelte a fejem, kényszerítve engem ezzel arra, hogy a szemeibe nézzek, amiben teljes nyugodtság, valamint egy kis idegesség ült.
-Figyelj Jenni. Mindketten elfelejtettük, de már megtörtént, visszacsinálni pedig nem tudjuk. Őszintén szólva pedig én nem bánnám, ha gyerekünk lenne. Egy kislány aki rád hasonlítana és olyan gyönyörű lenne, mint amilyen te vagy, vagy egy kisfiú, aki pedig olyan helyes lenne mint én. -mutatott magára mosolyogva, amitől én is elmosolyodtam. -Na de komolyra váltva, várunk egy kicsit, és később amikor már ki lehet deríteni hogy terhes vagy-e, akkor pedig majd elmegyünk orvoshoz, de addig nyugi, még semmi sem biztos. -ölelt magához, majd ezt a pillanatot is megszakította pár erőteljes kopogás. Zayn nyomott egy puszit a homlokomra, majd a ruháival bement a fürdőbe, én pedig kinyitottam az ajtót a türelmetlen vendégünknek, aki Amanda és Niall volt.
-Sziasztok, gyertek be.
-Szia Jenn. Remélem nem zavarunk. Csak azért jöttünk, mert megyünk le reggelizni, és ha gondoljátok megvárunk titeket. -közölte Niall ,miközben leültek.
-Oké, Zayn még úgyis tusol. -ültem le velük szemben, mire Niall a nyakamra nézett, és kész, mindjárt kibukik belőle.
-Úr-is-ten! Ti, ti most tényleeeg?? -kérdezte de olyan furán, hogy Am-mel elröhögtük magunkat rajta.
-Igen Niall, tényleg. -mondtam, a barátnője pedig befogta a száját, mielőtt bármit is mondhatott volna.
-Hagyd már őket Niall. Mit gondoltál, ha egyszer együtt vannak? -kérdezte Am, és hálásan pillantottam rá. Fogalmam sincs miért kell ebből ekkora ügyet csinálni. Lefeküdtünk, na és? Ne hogy már Niall azt mondja, hogy ő még nem! Ennél azért jobban ismerem őt, és Amandát is. Beszélgettünk még kb. fél órát, és Zayn még mindig bent vacakolt.
-Édesem, siess már, mennénk reggelizni, éhen halok! -kiabáltam be a fürdőbe, mire azonnal kinyílt az ajtaja.
-Bocsi, igyekeztem. Mehetünk? -kérdezte körülnézve a kis társaságunkon, mi pedig bólintottunk. Lent az étteremben már ott volt mindenki. Kicsit fura volt, hogy Harry nincs itt, de miután mindenki kiszúrta a nyakunkat, elég perverz beszólást kaptunk tőlük Harry nélkül is. Még jó, hogy Paul nem volt lent. Miután kitárgyaltak minket, elkezdték egymás nemi életét kibeszélni, amire egyáltalán nem voltam kíváncsi. Ezek magánügyek, de ők úgy beszélnek róla, mintha csak az időjárást tárgyalnák meg.
-Srácok, fogjátok már be a szátokat. Inkább egyetek, és arra használjátok. Ez magánügy, és senki sem kíváncsi rá rajtatok kívül, és enni szeretnék, nem pedig hányni. Szóval együnk! -fejeztem be, mire a lányoktól hálás pillantást kaptam mire csak bólintottam egyet, a fiúk pedig nekiláttak a reggelinek.Mikor végeztünk már felszabadultabb volt a hangulat, így jókedvvel indultunk el városnézésre most Ali és Hazz nélkül. Mindent amire csak volt időnk megnéztük, és képeket is csináltunk. Délben egy kis cukrászdában voltunk, ahol ettünk süteményt és kértünk forrócsokit, mivel a mai nap kicsit hűvös volt, és utána estig szintén csak a várost jártuk, utána pedig 2 taxit hívott Louis, és mentünk vissza a hotelbe. Liam és Danielle, Louis és Eleanor, valamint a Niall és Amanda páros ma este romantikázni mentek, mi csak a hotelben maradtunk, a szobába kértük a kaját, és egy jó vígjáték mellett megvacsoráztunk, miközben élveztük a nyugalmat. Alison is hívott egyszer minket, hogy csak holnap reggel jönnek és szóljak Paulnak, így miután letettük a telefont, írtam egy SMS-t Paulnak, és egy oké volt a válasza. Mi Zaynnel 10 órakor elmentünk lezuhanyozni most együtt, utána pedig én pizsamában Zayn pedig boxerben bújtunk az ágyba, és egymást átkarolva repültünk az álmok mezejére.
*Alison szemszöge*
Reggel boldogan keltem fel Harry édes, ölelő karjai között. Annyira boldog vagyok, hogy most itt vannak, hogy elmondani nem lehet. Mikor először találkoztam velük, akkor is rajongtam a fiúkért- és ez még most is így van- és legfőképpen Harryért, és mindig arról álmodoztam, hogy egyszer majd talán belém szeret, és összejövünk. Mikor lefeküdtem vele, akkor azt hittem, hogy ez csak egy egyéjszakás kaland volt, de nem. Mikor Jennivel történt a baleset, akkor is marasztaltak, viszont muszáj volt hazajönnöm, de Harry mindig telefonált, volt hogy felhívott éjjel, hogy minden rendben van-e, mivel nagyon aggódtam Jenniért, és olyankor elég sokáig beszéltünk. Azt hittem, hogy barátok vagyunk, és azért törődik velem ennyit, de aztán elmondta, hogy azóta mióta ott voltam náluk nem tud kiverni a fejéből, és hogy szeretné, hogy egy párt alkossunk a nyilvánosság előtt is. Kevés esélyt láttam erre, mivel messzire vagyunk egymástól, de aztán mikor a televíziós műsorban kérdezték őket, akkor engem mondott, hogy a barátnője vagyok, és innen már tudtam, hogy tényleg szeret. Jenni előző nap felhívott, hogy Harry érdeklődik, hogy mondhatja-e azt, hogy a barátnője vagyok, én pedig belementem. Igaz, hogy suliba nem járhatok, mert a fél suli utál azért, mert ismerem a fiúkat, a másik fele meg azért, mert elvettem tőlük a férjüket. Én sem hittem volna, hogy Harry majd pont egy magamfajta átlagos lányba szeret bele, de megtörtént, és annyira boldoggá tesz. Még apuval is képes volt beszélni a kedvemért, csak azért hogy elmondja neki, hogy mennyire szeret, és hogy nem csalna meg sosem. Igen, apu nagy vonalakban elmesélte, hogy miket mondott Harry, és apu azt mondta, hogy örül neki, hogy ilyen barátom van. Mióta Harry megismert, azóta -Jenni és a fiúk állítása szerint- egyetlen egy egyájszakás kalandja sem volt, aminek én nagyon örülök. Miközben gondolkodtam, észre sem vettem, hogy a mellette fekvő félisten felkelt, csak akkor, mikor átölelt, és csókot lehelt nyakhajlatomba.
-Jó reggelt kicsim. Hogy aludtál? -nézett rám egy édes mosollyal, amitől megjelentek arcán a gödröcskék.
-Jó reggelt. Jól aludtam, nem is aludhattam rosszul, mikor itt vagy mellettem. És te.? -kérdeztem tőle mosolyogva.
-Én is remekül aludtam. Eljönnél ma este velem egy randira? -kérdezte tőlem, és láttam rajta hogy mennyire ideges.
-Boldogan. -öleltem át kezeimmel a nyakát, és magamhoz húztam egy csókra, amit ő viszonzott is egyből. Kezeit a derekamra tette, és ujjaival oldalamat cirógatta, miközben csókolóztunk. Végül levegőhiányunk vetett véget a pillanatnak.
-Elmegyek zuhanyozni. Ha anyu vagy apu bejönne, akkor mondd meg nekik, hogy zuhanyzok. Sietek. -nyomtam még egy puszit ajkaira, majd felkaptam pár ruhát, és besiettem vele a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam és hajat mostam, majd törölközőt tekertem magam köré míg beszárítottam a hajam, utána csak megfésültem és leengedve hagytam, megcsináltam a sminkemet, és felöltöztem, majd kiléptem a szobába, ahol szerelmem éppen a telefonját nyomkodta.
-Tiéd a fürdő. -mutattam az ajtóra, mire felpattant, bement, és fél óra múlva kijött teljesen felöltözve. Megbeszéltük, hogy megreggelizünk, utána pedig elmegyünk a hotelbe, mert kell neki másik ruha, és aztán kicsit sétálunk New Yorkban. Lent anyu készített palacsintát reggelire, apu pedig újságot olvasott szokása szerint.
-Jó reggelt. -Jó reggelt anyu, jó reggelt apu. -köszöntünk Hazzával szüleimnek, majd asztalhoz ültünk.
-Jó reggelt gyerekek. Jól Aludtatok? -nyomta meg apu az aludtatok szót. Miért mit gondolt? Hogy mikor két szobával odébb ők alszanak, majd lefekszek Harryvel. Őszintén szólva már vágyom Harryre, de most ha egyszer apu már megkérte Harryt hogy aludjon itt, akkor nem lett volna szép, hogyha azt mondjuk, hogy kösz de nem, és Harry is örült neki, hogy apu marasztalta, majdcsak megoldjuk valamikor, de azt nem itt, és nem most.
-Igen apu, jól Aludtunk. -mondtam én is kiemelve az aludtunk szót, majd vettem a palacsintából, miközben anyu apuhoz fordult.
-Hagyd már őket drágám, fiatalok és szeretik egymást. Nem vagy a lányoddal a nap 24 órájában, nem tilthatsz meg neki mindent. -mondta anyu.
-Jó ez igaz, de akkor is. Ő még nem nagykorú. -érvelt apu. Na jó, oké. Komolyan apu, szerinted a 21. században ki várja meg azt, hogy 18 éves legyen? Kérdeztem magamban.
-Dave. Nem csináltunk semmit sem Alisonnal az alváson és a beszélgetésen kívül. És olyat amúgy sem tennék, amit a lánya nem akar. Viszont szeretném mára elkérni, hogy sétáljunk egy kicsit, mivel úgy sem voltam még New Yorkban, és kíváncsi vagyok a városra, és Ali felajánlotta, hogy körbevezet itt, de persze először szerettem volna az engedélyüket kérni rá. -nézett anyuékra Harry, mire ők bólintottak.
-Oké Harry, de vigyázz Alire, rendben? -nézett rá apu most már kedvesebben.
-Természetesen Dave. És Emma, a palacsintája egyszerűen isteni. -mosolygott anyura az én kis szerelmem, mire anyu megköszönte, és ők is nekiláttak a reggelinek. Miután végeztünk elköszöntünk anyuéktól, utána még felvettem magamra egy őszi kabátot, és a szandál helyett sportcipőt, mivel kicsit hűvös a levegő odakint, de hát mit várunk ősszel? Harryvel előbb a hotelbe mentünk ahol átöltözött, utána pedig sétáltunk egész nap, majd egy kis kávézóban kértünk 2 forrócsokit, mikor is odajött pár lány hozzánk a suliból. A suli ribancai, akik körülbelül a fél focicsapattal lefeküdtek már.
-Sziasztok. Szia Harry, szia Alison. -köszönt Amber, a falka vezére.
-Sziasztok lányok, ismeritek egymást? -jártatta köztünk Harry furán a szemét, amit nem csodálok mivel miniszoknyában és vékony kardigánban voltak.
-Igen. Alison a barátnőnk, úgy sajnálom, hogy ki iratkozott a suliból, de most csak annyira jöttünk a lányokkal, hogy aláírást kérjünk. -bájolgott Harryvel, akin örömmel vettem észre, hogy hidegen hagyják Amber gyenge próbálkozásai.
-Rendben, kinek írhatom? -kérdezte, és mikor a lányok elsorolták a neveiket, végül én is megszólaltam.
-Azért megköszönném, ha nem hazudnál Harrynek arról, hogy barátnők vagyunk, mikor én ilyenekkel mint ti, soha az életben le nem álltam barátkozni. Gyűlöljük egymást, és ti voltatok a fő oka annak, hogy ki írattak a szüleim, de legalább megszabadultam tőletek. Ha be akarsz vágódni valakinél, akkor egy jó tanács: Ne kamuzz, mert előbb-utóbb lebuksz! -mosolyogtam rájuk ártatlanul, ők Harryre néztek, vissza rám, majd felkapták az autogramos papírokat, és már mentek is.
-Ez kemény volt. Egyébként megnyugodhatsz, egy pillanatig se gondoltam, hogy ezekkel a plázababákkal barátkoztál. Te egyáltalán nem mutogatod magad, ha csak az az illető nem én vagyok. -suttogta a mondat második felét halkabban, mire én rácsaptam a vállára, és kitört belőlünk a nevetés. Mikor sétáltunk találkoztunk a szomszéd kislánnyal és az anyukájával, és történetesen a kislány is nagy One Direction rajongó, ezért megfogtam Harry kezét, és oda futottam hozzájuk, miközben utánuk szóltam.
-Naomi, Elena! -kiáltottam utánuk, mire megálltak és felénk fordultak. Naomi amint meglátott elengedte anyukája kezét és odafutott hozzám.
-Szia Ali. -ölelte át a nyakamat a kislány, miközben én is átöleltem őt.
-Szia Naomi. Szia Elena. -intettem az anyukájának, mire ő mosolyogva visszaköszönt, és közelebb jött hozzánk. -Naomi, emlékszel arra, hogy azt mondtam, hogy ismerem a One Directiont, és hogy egyszer találkozhatsz velük? -kérdeztem vigyorogva, mire ő bólintott egy nagyot.
-Nos mindenki most nincs velem, de itt van a barátom, aki Harry Styles. Ha megfordulsz, akkor meg is látod magad mögött. -mondtam, ő megtette, és Harry valóban ott állt és mosolyogva nézett minket.
-Úristen. Te te te Harry Styles vagy! -mondta Naomi ugrálva, mire mi mindhárman elnevettük magunkat.
-Igen, te pedig Naomi. Nagyon örülök, hogy megismerhetlek, és önnek is Elena. -fogott kezet Elenával, majd visszafordult Naomi felé.
-Kérhetek egy autogramot és egy képet? -kérdezte, és Harryre nézet félénken.
-Persze. -mondta barátom, én adtam neki egy lapot amit aláírt naominak, majd két képet is csinált Elena. Egyet Naomiról és Harryről, majd a második képhez Naomi odahívott, így Harry átkarolta a derekam, és Naomi elénk állt, mi pedig egyik kezünket rátettük két oldalról a vállára, és így készült el a kép.
-Köszönöm szépen Harry. -ölelte meg Naomi, és még 2 puszit is kapott, mire fülig pirult. -Köszönöm Ali. -ölelt meg engem is.
-Ugyan. Megígértem, és én mindig betartom az ígéretemet. Figyelj csak! A fiúknak holnap koncertjük van, és ha akarsz eljöhetsz. Majd kint megvárlak titeket, és akkor beviszlek magammal, és találkozhatsz a többiekkel is, na mit szólsz? -néztem rá, majd Harryre, hogy nem baj-e, de ő csak nemlegesen megrázta a fejét, hogy nem baj.
-Anyuu! Ugye elmehetek?
-Persze kicsim, majd elviszlek, viszont Ali drágám, nekem holnap dolgoznom kellene. -nézett rám Elena.
-Vigyázunk rá ígérem Elena. -mosolyogtam rá, elköszöntünk tőlük, utána mentünk tovább. Este pedig elmentünk egy kis étterembe, és ott vacsoráztunk meg Harryvel, ami nagyon jó volt. Nekem mindegy hogy hol vagyunk, csak az a fontos, hogy vele legyek, mert szeretem őt. Egész este nevettünk, és jól éreztük magunkat, utána pedig hozzánk mentünk. Anyuéknak jó éjt kívántunk, majd felmentünk a szobámba, ahol most kivételesen együtt tusoltunk le -ami igazából abból állt, hogy egymást mostuk le, miközben kicsit elkalandoztunk- utána pedig a szobámba mentünk, és lefeküdtünk, mivel Harrynek és a fiúknak holnap koncert, ami egész napos próbát jelent.
-Szeretlek Harry. -bújtam hozzá miután betakaróztunk.
-Én is szeretlek nagyon Alison. -nyomott egy csókot ajkaimra, utána pedig jó éjt kívánva egymásnak álomra hajtottuk a fejünket, hiszen a holnap hosszú lesz számukra.
-Sziasztok, gyertek be.
-Szia Jenn. Remélem nem zavarunk. Csak azért jöttünk, mert megyünk le reggelizni, és ha gondoljátok megvárunk titeket. -közölte Niall ,miközben leültek.
-Oké, Zayn még úgyis tusol. -ültem le velük szemben, mire Niall a nyakamra nézett, és kész, mindjárt kibukik belőle.
-Úr-is-ten! Ti, ti most tényleeeg?? -kérdezte de olyan furán, hogy Am-mel elröhögtük magunkat rajta.
-Igen Niall, tényleg. -mondtam, a barátnője pedig befogta a száját, mielőtt bármit is mondhatott volna.
-Hagyd már őket Niall. Mit gondoltál, ha egyszer együtt vannak? -kérdezte Am, és hálásan pillantottam rá. Fogalmam sincs miért kell ebből ekkora ügyet csinálni. Lefeküdtünk, na és? Ne hogy már Niall azt mondja, hogy ő még nem! Ennél azért jobban ismerem őt, és Amandát is. Beszélgettünk még kb. fél órát, és Zayn még mindig bent vacakolt.
-Édesem, siess már, mennénk reggelizni, éhen halok! -kiabáltam be a fürdőbe, mire azonnal kinyílt az ajtaja.
-Bocsi, igyekeztem. Mehetünk? -kérdezte körülnézve a kis társaságunkon, mi pedig bólintottunk. Lent az étteremben már ott volt mindenki. Kicsit fura volt, hogy Harry nincs itt, de miután mindenki kiszúrta a nyakunkat, elég perverz beszólást kaptunk tőlük Harry nélkül is. Még jó, hogy Paul nem volt lent. Miután kitárgyaltak minket, elkezdték egymás nemi életét kibeszélni, amire egyáltalán nem voltam kíváncsi. Ezek magánügyek, de ők úgy beszélnek róla, mintha csak az időjárást tárgyalnák meg.
-Srácok, fogjátok már be a szátokat. Inkább egyetek, és arra használjátok. Ez magánügy, és senki sem kíváncsi rá rajtatok kívül, és enni szeretnék, nem pedig hányni. Szóval együnk! -fejeztem be, mire a lányoktól hálás pillantást kaptam mire csak bólintottam egyet, a fiúk pedig nekiláttak a reggelinek.Mikor végeztünk már felszabadultabb volt a hangulat, így jókedvvel indultunk el városnézésre most Ali és Hazz nélkül. Mindent amire csak volt időnk megnéztük, és képeket is csináltunk. Délben egy kis cukrászdában voltunk, ahol ettünk süteményt és kértünk forrócsokit, mivel a mai nap kicsit hűvös volt, és utána estig szintén csak a várost jártuk, utána pedig 2 taxit hívott Louis, és mentünk vissza a hotelbe. Liam és Danielle, Louis és Eleanor, valamint a Niall és Amanda páros ma este romantikázni mentek, mi csak a hotelben maradtunk, a szobába kértük a kaját, és egy jó vígjáték mellett megvacsoráztunk, miközben élveztük a nyugalmat. Alison is hívott egyszer minket, hogy csak holnap reggel jönnek és szóljak Paulnak, így miután letettük a telefont, írtam egy SMS-t Paulnak, és egy oké volt a válasza. Mi Zaynnel 10 órakor elmentünk lezuhanyozni most együtt, utána pedig én pizsamában Zayn pedig boxerben bújtunk az ágyba, és egymást átkarolva repültünk az álmok mezejére.
*Alison szemszöge*
Reggel boldogan keltem fel Harry édes, ölelő karjai között. Annyira boldog vagyok, hogy most itt vannak, hogy elmondani nem lehet. Mikor először találkoztam velük, akkor is rajongtam a fiúkért- és ez még most is így van- és legfőképpen Harryért, és mindig arról álmodoztam, hogy egyszer majd talán belém szeret, és összejövünk. Mikor lefeküdtem vele, akkor azt hittem, hogy ez csak egy egyéjszakás kaland volt, de nem. Mikor Jennivel történt a baleset, akkor is marasztaltak, viszont muszáj volt hazajönnöm, de Harry mindig telefonált, volt hogy felhívott éjjel, hogy minden rendben van-e, mivel nagyon aggódtam Jenniért, és olyankor elég sokáig beszéltünk. Azt hittem, hogy barátok vagyunk, és azért törődik velem ennyit, de aztán elmondta, hogy azóta mióta ott voltam náluk nem tud kiverni a fejéből, és hogy szeretné, hogy egy párt alkossunk a nyilvánosság előtt is. Kevés esélyt láttam erre, mivel messzire vagyunk egymástól, de aztán mikor a televíziós műsorban kérdezték őket, akkor engem mondott, hogy a barátnője vagyok, és innen már tudtam, hogy tényleg szeret. Jenni előző nap felhívott, hogy Harry érdeklődik, hogy mondhatja-e azt, hogy a barátnője vagyok, én pedig belementem. Igaz, hogy suliba nem járhatok, mert a fél suli utál azért, mert ismerem a fiúkat, a másik fele meg azért, mert elvettem tőlük a férjüket. Én sem hittem volna, hogy Harry majd pont egy magamfajta átlagos lányba szeret bele, de megtörtént, és annyira boldoggá tesz. Még apuval is képes volt beszélni a kedvemért, csak azért hogy elmondja neki, hogy mennyire szeret, és hogy nem csalna meg sosem. Igen, apu nagy vonalakban elmesélte, hogy miket mondott Harry, és apu azt mondta, hogy örül neki, hogy ilyen barátom van. Mióta Harry megismert, azóta -Jenni és a fiúk állítása szerint- egyetlen egy egyájszakás kalandja sem volt, aminek én nagyon örülök. Miközben gondolkodtam, észre sem vettem, hogy a mellette fekvő félisten felkelt, csak akkor, mikor átölelt, és csókot lehelt nyakhajlatomba.
-Jó reggelt kicsim. Hogy aludtál? -nézett rám egy édes mosollyal, amitől megjelentek arcán a gödröcskék.
-Jó reggelt. Jól aludtam, nem is aludhattam rosszul, mikor itt vagy mellettem. És te.? -kérdeztem tőle mosolyogva.
-Én is remekül aludtam. Eljönnél ma este velem egy randira? -kérdezte tőlem, és láttam rajta hogy mennyire ideges.
-Boldogan. -öleltem át kezeimmel a nyakát, és magamhoz húztam egy csókra, amit ő viszonzott is egyből. Kezeit a derekamra tette, és ujjaival oldalamat cirógatta, miközben csókolóztunk. Végül levegőhiányunk vetett véget a pillanatnak.
-Elmegyek zuhanyozni. Ha anyu vagy apu bejönne, akkor mondd meg nekik, hogy zuhanyzok. Sietek. -nyomtam még egy puszit ajkaira, majd felkaptam pár ruhát, és besiettem vele a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam és hajat mostam, majd törölközőt tekertem magam köré míg beszárítottam a hajam, utána csak megfésültem és leengedve hagytam, megcsináltam a sminkemet, és felöltöztem, majd kiléptem a szobába, ahol szerelmem éppen a telefonját nyomkodta.
-Tiéd a fürdő. -mutattam az ajtóra, mire felpattant, bement, és fél óra múlva kijött teljesen felöltözve. Megbeszéltük, hogy megreggelizünk, utána pedig elmegyünk a hotelbe, mert kell neki másik ruha, és aztán kicsit sétálunk New Yorkban. Lent anyu készített palacsintát reggelire, apu pedig újságot olvasott szokása szerint.
-Jó reggelt. -Jó reggelt anyu, jó reggelt apu. -köszöntünk Hazzával szüleimnek, majd asztalhoz ültünk.
-Jó reggelt gyerekek. Jól Aludtatok? -nyomta meg apu az aludtatok szót. Miért mit gondolt? Hogy mikor két szobával odébb ők alszanak, majd lefekszek Harryvel. Őszintén szólva már vágyom Harryre, de most ha egyszer apu már megkérte Harryt hogy aludjon itt, akkor nem lett volna szép, hogyha azt mondjuk, hogy kösz de nem, és Harry is örült neki, hogy apu marasztalta, majdcsak megoldjuk valamikor, de azt nem itt, és nem most.
-Igen apu, jól Aludtunk. -mondtam én is kiemelve az aludtunk szót, majd vettem a palacsintából, miközben anyu apuhoz fordult.
-Hagyd már őket drágám, fiatalok és szeretik egymást. Nem vagy a lányoddal a nap 24 órájában, nem tilthatsz meg neki mindent. -mondta anyu.
-Jó ez igaz, de akkor is. Ő még nem nagykorú. -érvelt apu. Na jó, oké. Komolyan apu, szerinted a 21. században ki várja meg azt, hogy 18 éves legyen? Kérdeztem magamban.
-Dave. Nem csináltunk semmit sem Alisonnal az alváson és a beszélgetésen kívül. És olyat amúgy sem tennék, amit a lánya nem akar. Viszont szeretném mára elkérni, hogy sétáljunk egy kicsit, mivel úgy sem voltam még New Yorkban, és kíváncsi vagyok a városra, és Ali felajánlotta, hogy körbevezet itt, de persze először szerettem volna az engedélyüket kérni rá. -nézett anyuékra Harry, mire ők bólintottak.
-Oké Harry, de vigyázz Alire, rendben? -nézett rá apu most már kedvesebben.
-Természetesen Dave. És Emma, a palacsintája egyszerűen isteni. -mosolygott anyura az én kis szerelmem, mire anyu megköszönte, és ők is nekiláttak a reggelinek. Miután végeztünk elköszöntünk anyuéktól, utána még felvettem magamra egy őszi kabátot, és a szandál helyett sportcipőt, mivel kicsit hűvös a levegő odakint, de hát mit várunk ősszel? Harryvel előbb a hotelbe mentünk ahol átöltözött, utána pedig sétáltunk egész nap, majd egy kis kávézóban kértünk 2 forrócsokit, mikor is odajött pár lány hozzánk a suliból. A suli ribancai, akik körülbelül a fél focicsapattal lefeküdtek már.
-Sziasztok. Szia Harry, szia Alison. -köszönt Amber, a falka vezére.
-Sziasztok lányok, ismeritek egymást? -jártatta köztünk Harry furán a szemét, amit nem csodálok mivel miniszoknyában és vékony kardigánban voltak.
-Igen. Alison a barátnőnk, úgy sajnálom, hogy ki iratkozott a suliból, de most csak annyira jöttünk a lányokkal, hogy aláírást kérjünk. -bájolgott Harryvel, akin örömmel vettem észre, hogy hidegen hagyják Amber gyenge próbálkozásai.
-Rendben, kinek írhatom? -kérdezte, és mikor a lányok elsorolták a neveiket, végül én is megszólaltam.
-Azért megköszönném, ha nem hazudnál Harrynek arról, hogy barátnők vagyunk, mikor én ilyenekkel mint ti, soha az életben le nem álltam barátkozni. Gyűlöljük egymást, és ti voltatok a fő oka annak, hogy ki írattak a szüleim, de legalább megszabadultam tőletek. Ha be akarsz vágódni valakinél, akkor egy jó tanács: Ne kamuzz, mert előbb-utóbb lebuksz! -mosolyogtam rájuk ártatlanul, ők Harryre néztek, vissza rám, majd felkapták az autogramos papírokat, és már mentek is.
-Ez kemény volt. Egyébként megnyugodhatsz, egy pillanatig se gondoltam, hogy ezekkel a plázababákkal barátkoztál. Te egyáltalán nem mutogatod magad, ha csak az az illető nem én vagyok. -suttogta a mondat második felét halkabban, mire én rácsaptam a vállára, és kitört belőlünk a nevetés. Mikor sétáltunk találkoztunk a szomszéd kislánnyal és az anyukájával, és történetesen a kislány is nagy One Direction rajongó, ezért megfogtam Harry kezét, és oda futottam hozzájuk, miközben utánuk szóltam.
-Naomi, Elena! -kiáltottam utánuk, mire megálltak és felénk fordultak. Naomi amint meglátott elengedte anyukája kezét és odafutott hozzám.
-Szia Ali. -ölelte át a nyakamat a kislány, miközben én is átöleltem őt.
-Szia Naomi. Szia Elena. -intettem az anyukájának, mire ő mosolyogva visszaköszönt, és közelebb jött hozzánk. -Naomi, emlékszel arra, hogy azt mondtam, hogy ismerem a One Directiont, és hogy egyszer találkozhatsz velük? -kérdeztem vigyorogva, mire ő bólintott egy nagyot.
-Nos mindenki most nincs velem, de itt van a barátom, aki Harry Styles. Ha megfordulsz, akkor meg is látod magad mögött. -mondtam, ő megtette, és Harry valóban ott állt és mosolyogva nézett minket.
-Úristen. Te te te Harry Styles vagy! -mondta Naomi ugrálva, mire mi mindhárman elnevettük magunkat.
-Igen, te pedig Naomi. Nagyon örülök, hogy megismerhetlek, és önnek is Elena. -fogott kezet Elenával, majd visszafordult Naomi felé.
-Kérhetek egy autogramot és egy képet? -kérdezte, és Harryre nézet félénken.
-Persze. -mondta barátom, én adtam neki egy lapot amit aláírt naominak, majd két képet is csinált Elena. Egyet Naomiról és Harryről, majd a második képhez Naomi odahívott, így Harry átkarolta a derekam, és Naomi elénk állt, mi pedig egyik kezünket rátettük két oldalról a vállára, és így készült el a kép.
-Köszönöm szépen Harry. -ölelte meg Naomi, és még 2 puszit is kapott, mire fülig pirult. -Köszönöm Ali. -ölelt meg engem is.
-Ugyan. Megígértem, és én mindig betartom az ígéretemet. Figyelj csak! A fiúknak holnap koncertjük van, és ha akarsz eljöhetsz. Majd kint megvárlak titeket, és akkor beviszlek magammal, és találkozhatsz a többiekkel is, na mit szólsz? -néztem rá, majd Harryre, hogy nem baj-e, de ő csak nemlegesen megrázta a fejét, hogy nem baj.
-Anyuu! Ugye elmehetek?
-Persze kicsim, majd elviszlek, viszont Ali drágám, nekem holnap dolgoznom kellene. -nézett rám Elena.
-Vigyázunk rá ígérem Elena. -mosolyogtam rá, elköszöntünk tőlük, utána mentünk tovább. Este pedig elmentünk egy kis étterembe, és ott vacsoráztunk meg Harryvel, ami nagyon jó volt. Nekem mindegy hogy hol vagyunk, csak az a fontos, hogy vele legyek, mert szeretem őt. Egész este nevettünk, és jól éreztük magunkat, utána pedig hozzánk mentünk. Anyuéknak jó éjt kívántunk, majd felmentünk a szobámba, ahol most kivételesen együtt tusoltunk le -ami igazából abból állt, hogy egymást mostuk le, miközben kicsit elkalandoztunk- utána pedig a szobámba mentünk, és lefeküdtünk, mivel Harrynek és a fiúknak holnap koncert, ami egész napos próbát jelent.
-Szeretlek Harry. -bújtam hozzá miután betakaróztunk.
-Én is szeretlek nagyon Alison. -nyomott egy csókot ajkaimra, utána pedig jó éjt kívánva egymásnak álomra hajtottuk a fejünket, hiszen a holnap hosszú lesz számukra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése